Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa egy tíz tételből álló katalógust állított össze a szavai szerint „az együttélés zsinórmértékét” jelentő Leitkultur mibenlétéről. Írását a Bild am Sonntag című lap Nem vagyunk burka (az egész testet takaró muzulmán női viselet) címmel közölte. A vita hevességét jelzi, hogy az ellenzéki Zöldek ifjúsági szervezete Nem vagyunk Lederhose (bőrből készült hagyományos bajor férfi térdnadrág) címmel közölt választ hétfőn a Die Welt című lap online kiadásában.
Thomas de Maiziere kiemelte: a Leitkultur válasz arra a kérdésre, hogy „kik vagyunk mi”, németek, és aki biztos a válaszban, vagyis tudja, hogy miből áll népének, hazájának kultúrája, az magabiztos és „erős”, és így megértő és elfogadó, toleráns lesz másokkal.
A szilárd kulturális önazonossággal rendelkező német társadalom barátságosan, „kinyújtott kézzel” fogadja mindazokat, akik Németországba jönnek és van joguk a maradásra. Nekik meg kell ismerniük és el kell fogadniuk a domináns, vezető kultúrát, különben „nemigen sikerülhet a beilleszkedés” – figyelmeztetett a miniszter.
A Leitkultur jellegzetességei közül elsőként az emberek mindennapi életét szervező társadalmi szokások fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a német egy „nyílt társadalom”, és ehhez hozzátartozik, hogy az emberek megmutatják egymásnak arcukat.
A második pontban a tanulás alapvető jelentőségét emelte ki: az oktatás és a képzés „nem csupán eszköz, hanem érték” – írta.
Harmadik elemként a teljesítményelv társadalmi jelentőségére világított rá, szavai szerint Németországban a sporttól a gazdaságig minden területen „megköveteljük a teljesítményt”, mert „a teljesítmény és a minőség teremti meg a jólétet”.
Negyedikként a történelmi múlt fontosságáról írt, leszögezve, hogy a németek vállalják múltjukat: „örökösei vagyunk történelmünknek, valamennyi csúcs- és mélypontjával együtt”. Hozzátette, hogy a német önazonosság része annak elismerése, hogy Izraelnek joga van az államisághoz.
Az ötödik pontban a kultúrnemzet fogalmát taglalta, a többi között kiemelve, hogy Németországban nemcsak a kulturális örökség, hanem a kulturális intézményrendszer is szinte páratlanul gazdag.
A Leitkultur hatodik fontos jellegzetessége, hogy Németországot ugyan „a kereszténység formálta”, de a jog elsőbbséget élvez a vallási előírásokkal szemben. A vallás „nem megosztó, hanem összekötő eleme a társadalomnak”.
A miniszter a hetedik pontban kiemelte, hogy a megegyezés, a kompromisszum „civil kultúrája” alapvető elem a német demokráciában és társadalomban. Más társadalmakhoz képest a német „talán erősebben konszenzusorientált” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a többségi elvhez hozzátartozik a kisebbségek védelme, és aki nem fogadja el az „eltérő életformákat”, az a német társadalmat jellemző „nagy konszenzuson kívül helyezi el magát”.
Nyolcadik jellegzetességként hangsúlyozta, hogy a németek „felvilágosult patrióták”, akik „szeretik az országukat és nem gyűlölnek másokat”. A kilencedik pontban leszögezte, hogy Németország „a Nyugat része”, „kulturális, szellemi és politikai” értelemben egyaránt.
A tizedik pont alapján a német Leitkultur része a „kollektív emlékezet”, amely Thomas de Maiziere felfogása szerint az országos és helyi hagyományok összességét jelenti a nemzeti ünnepektől a tájszólásokig.
A Leitkultur-vita a bevándorlás és a bevándorlók beilleszkedésének kérdései körül kezdődött 2000-ben, legfőbb témája az, hogy milyen értékeket kell átvenniük vagy tiszteletben tartaniuk a Németországban letelepedő külföldieknek. A rövidebb-hosszabb megszakításokkal zajló társadalmi vita az EU-ból érkező bevándorlók 2011-2012-ben felerősödött hulláma, majd a migrációs válság révén vett új lendületet.
Thomas de Maiziere írásának hatására a diskurzus korábbi szakaszaiban már felbukkant elemek kerültek elő ismét. A CDU és a bajor testvérpárt, a CSU részéről többnyire üdvözölték a kiáltványt. A Leitkultur „nem kirekesztést, hanem meghívást” jelent mindazon „normák és értékek tiszteletére, amelyek betartása elengedhetetlen ahhoz, hogy bőrszíntől, állampolgárságtól és vallástól függetlenül mindenki békében élhessen együtt országunkban” – nyilatkozott a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Bosbach.
Bírálatok a koalíciós társ szociáldemokratáktól (SPD) és az ellenzéki pártoktól, valamint a parlamenten (Bundestag-) kívüli liberális FDP-től érkeztek. Az SPD szerint a Leitkultur-vita felmelegítése „veszélyes hangulatkeltés”, különösen a muszlimok ellen. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) szerint de Maiziere a vita „ezredik fejezetével” a jobbszélen elhelyezkedő szavazók megnyerésére törekszik, a Leitkultur pedig felesleges, mert az alaptörvény az együttélés összes fontos szabályát rögzíti.
Hasonlóan érvel az FDP is, álláspontjuk szerint a belügyminiszter írása „kampánymanőver”, és inkább egy bevándorlási törvény előkészítésével kellene foglalkoznia, amely szétválasztja egymástól a menekültügyet és a tartós németországi tartózkodás más vonatkozású szabályozását. A Leitkultur szerepét pedig az alkotmánynak kell betöltenie, amely „nyitott mindenki számára” – mondta Christian Lindner pártelnök.
A legélesebb bírálatot a Zöldek ifjúsági szervezete fogalmazta meg, ellen-kiáltványukban a többi között kiemelték, hogy a teljesítményelv erőltetése „kiégéshez, teljesítménykényszerhez és a törtetés kultúrájához vezet”.