2017. május 24., szerda, Eszter, Eliza napja
Külföld, Lovas István
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/kulfold/nemetorszag-legkevesebben-magyarok-vannak-munka-nelkul-1598776/

Németország: a legkevesebben a magyarok vannak munka nélkül

  • A német lap hosszabb cikkben mutatja be, milyen hatással van a Németországban letelepedett idegeneknek a gazdaságra
  • Az elismert menedékjogot kérők Németországban viszonylag rövid várakozási idő után kereshetnek munkát. Amennyiben nem találnak, jogosultak az alapellátásra
  • Egy egyedülálló havi nettó 942 eurót kap. Egy négytagú család, ahol a két gyerek 14 év alatti, nettó 1978 eurót kap egy hónapban

A német lap hosszabb cikkben mutatja be, milyen hatással van a Németországban letelepedett idegeneknek a gazdaságra.

Azt írja, noha e hatás vita tárgya a közgazdászok körében, de a számok elemzése „világos tendenciát” mutat.

Noha a hivatalos számok csak nehézkesen érkeznek, de a „kihívás mérete” egyértelmű: a menekültek beáramlása a német szociális rendszert hatalmas terhelési próbának teszik ki.

Hogy milyen nagyok a problémák, az már a munkanélküliségi statisztikákon is látni lehet.

Az elismert menedékjogot kérők Németországban viszonylag rövid várakozási idő után kereshetnek munkát. Amennyiben nem találnak, jogosultak az alapellátásra (Hartz IV), mint bármilyen más német állampolgár.

Annyi biztos, állapítja meg a Welt, hogy az Európán kívülről érkező menekültek számos helyen a szegények arányát növelik.

A német munkapiac alakulását egyre inkább határozzák meg a migránsok, állapította meg a szövetségi munkaügyi hivatal jelentésében.

A csatolt grafikonon látható, hogy míg Németországban 1970-ben a külföldiek aránya 4,5 % volt, ez most 11,4 % lett.

Tavaly a németek száma 73,3 millió volt, míg a külföldieké 9,5 millió.

A közölt táblázatokban látható a munkanélküliségi arány népességcsoportok szerint.

A németek körében ez 6,2 %. A külföldiek esetében 16,1 %.

A Németországban élő/dolgozó külföldiek közül a legkevesebben a magyarok vannak munka nélkül. Arányuk 6,9 %. /Ezt a számot a hazai magyargyűlölő médiumok nem fogják közölni./

A második a „románok” 8,4 %-kal. A harmadik helyre a „kelet-európai EU-tagországok” kerültek 10,3 százalékos aránnyal. Őket követik a lengyelek 10,8 %-kal, majd a dél-európaiak (11,0 %), a Balkánról érkezettek (15,9 %). Az európaiak közül a legtöbb a bolgár munkanélküli (18,8 %). A nem európai menedékeseknél a munkanélküliek aránya 51,7 %. A szíriaiak esetében ez az arány 69,7 %.

Az Ifo Intézet professzora, Panu Poutvaara szerint „a menekültválság legnagyobb kihívása a munkapiaci integráció”.

A menekültek nagy része a szociális segélyen élők hadseregét gyarapítja. A Németországban élő szírek 75 százaléka Hartz-IV támogatást kap. Ha nem is ennyire drámaiak, de hasonlóak az arányok az iraki és eritreai menekülteknél is.

A trend aggasztó, ugyanis a külföldiek egyre nagyobb arányban részesednek szociális támogatásban.

2016-ban a szociális teljesítések kiadásai 9,8 százalékkal 59,3 milliárd euróra nőttek, ami 5,3 milliárd euróval volt több a 2015-ik évinél.

A menekültválság előtti, 2014-es évhez képest a kiadások kerek tíz milliárd euróval nőttek.

Poutvaara gazdaságkutató szerint a hosszú távú költségek igen erősen függenek attól, hogy milyen rosszul vagy jól sikerül az integráció.

Egy egyedülálló havi nettó 942 eurót kap. Egy négytagú család, ahol a két gyerek 14 év alatti, nettó 1978 eurót kap egy hónapban.

(Kedves bangladesi barátink, a cikk összefoglalóját kérésükre térítésmentesen bengálira fordítjuk, az utolsó mondatát vastag betűvel szedve.)

Hirdetés

Kiemelt

Törött ujjal a csodatevés jegyében

A Szeged 2012. október 28-án győzött legutóbb 7 góllal a Veszprém ellen, azaz nincs más hátra, mint lekopírozni a négy és fél éves mutatványt.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!