A Reuters hírügynökség által ismertetett dokumentumban Frank-Walter Steinmeier német külügyi tárcavezető és francia kollégája, Jean-Marc Ayrault azt írja, jobban kell összpontosítani a lényegre és az európai polgárok konkrét elvárásainak teljesítésére ahhoz, hogy az európai projekt „csendes és alattomos eróziója” megelőzhető legyen.
Bár a külügyminiszterek szerint a „brit példa egyedülálló”, elismerték, hogy „a közös projekt iránti lelkesedés és támogatás elhalványult az utóbbi évtizedben”. Így Franciaország és Németország kettős feladatot tűzött ki maga elé: a közös európai erőfeszítéseket kizárólag a közös válaszokat igénylő kihívásokra akarja összpontosítani, és ezekben a közös ügyekben kíván jobb eredményeket elérni.
A dokumentumban a két ország felelősséget vállalt az Európai Unión belüli szolidaritás és kohézió megerősítéséért. Hangsúlyozták, hogy az eddig elért eredményekből nem engednek, ugyanakkor igyekeznek figyelembe venni azt, hogy az egyes tagállamok különböző mértékben ambicionálják az EU integrációját „azért, hogy Európa hatékonyabban teljesíthesse az európai polgárok elvárásait”.
Ennek fényében a külügyminiszterek három területen tettek javaslatot: a kül- és biztonságpolitika, a migrációs stratégia és a gazdasági növekedés élénkítése, egyben az Európai Gazdasági és Monetáris Unió (EGMU) elmélyítése terén.
A tárcavezetők szerint az európai közösségnek létre kellene hoznia egy Európai Biztonsági Egyezményt (European Security Compact), amelynek értelmében Brüsszelnek le kellene fektetnie az EU kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó prioritásait, és ezeken a területeken kellene ösztönözni integrált közpolitikák létrehozását.
Úgy vélték, hogy azoknak az EU-tagállamoknak, amelyek a védelem területén állandó, strukturált együttműködésre törekszenek, meg kellene engedni, hogy ezt rugalmas módon megtehessék. Amennyiben szükséges, az EU-tagállamoknak fontolóra kellene venniük az állandó tengeri erők vagy más kulcsfontosságú területeken EU-szintű erők felállítását.
Rövid távon a dokumentum szerint a két ország célja a meglévő biztonsági keretek – a légi utasok adatait nyilvántartó rendszer (Passenger Name Record – PNR), az Europol és terrorellenes központja, a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet megalapozó és a fegyverkereskedelem elleni EU-akciótervek – megerősítése. Középtávon a hírszerzés együttműködésének európai platformját, az adatok megosztásának javítását, európai polgári védelmi erők, valamint európai „reagálási egység” felállítását és több országot érintő, közös válságkezelési tervezést vetítettek előre a külügyminiszterek. A jövőre nézve az európai ügyészség feladatainak kiterjesztését és az Európai Tanács évenkénti Európai Biztonsági Tanácsként való ülésezését javasolták.
A második területen, az európai menekült- és migrációs politika terén a miniszterek kijelentették, a külső határok védelme érdekében eltökélt szándékuk „a világ első nemzetközi határőrségének és parti őrségének létrehozása”. Rövidtávon az európai határvédelmi ügynökséget, a Frontexet a tagállamokból kiküldött szakemberekkel erősítenék meg. Ezenfelül az Egyesült Államokhoz hasonlóan egy európai utazásengedélyezési elektronikus rendszer (ESTA) létrehozását javasolták a külügyminiszterek azon harmadik országbeli állampolgárok regisztrálásához, akik vízummentesen utazhatnak az EU területére.
A menekültügy kapcsán Európai Menekültügyi Ügynökséggé alakítanák, valamint megerősítenék az Európai Menekültügyi Támogatási Irodát (EASO), és megreformálnák a menekültjogi szabályozás alapjait jelentő dublini szabályozást.
A tárcavezetők úgy vélték, Európának közös választ kellene adnia az EU-ba gazdasági okokból belépni kívánó migránsok egyre növekvő számára is. Ehhez véleményük szerint ki kellene dolgozni egy közös Európai Bevándorlási Törvényt (European Immigration Act), amely világosan lefekteti, milyen jogi lehetőségei vannak azoknak, akik munkát vállalnának Európában.
Ezenfelül Berlin és Párizs úgy vélte, szorosabban együtt kellene működni a származási és tranzitországokkal annak érdekében, hogy az irreguláris migrációra késztető hatásokat csökkenthessék – például úgy, hogy gazdasági és társadalmi lehetőségeket teremtenek az ott élők, elsősorban fiatalok számára.
A harmadik területen, a gazdasági növekedés élénkítése, valamint az európai gazdaság termelékenységének növelése érdekében a tárcavezetők a stratégiai szektorokban – az energia, a digitális gazdaság, a kutatás és fejlesztés, valamint a professzionális képzés – a befektetések növelésének ösztönzését, és ehhez kapcsolódóan az Európai Stratégiai Befektetési Alap kibővítését javasolták a külügyminiszterek.
Úgy vélték, hogy a közös valuta felépítéséből fakadó belső egyensúlytalanságok fényében az EGMU mélyítését nem „ősrobbanásként” kellene értelmeznie a tagállamoknak, hanem egyfajta pragmatikus és fokozatos fejlődés eredményének. Berlin és Párizs szerint a jelenleg hiányzó láncszem, a közös fiskális politika beemelését a monetáris unió felépítményébe legkésőbb 2018-ig végre kellene hajtani. Abban az esetben, ha erről megegyeznének a tagállamok, Franciaország és Németország vállalná a vezető szerepet e téren (is). Ezenfelül a külügyminiszterek leszögezték, hogy az EGMU mélyítését a közös adózás terén történő harmonizációnak és a szociális unió fejlesztésének kellene követnie.