A Der Spiegel szombati számában megjelenő beszámolóból előzetesen közölt részletek szerint a német kormány hajlandó lenne szakítani azzal a hozzáállással, hogy a szankciókat csak akkor lehet megszüntetni, ha végrehajtják az ukrán válság politikai rendezéséről szóló minszki megállapodás mind a 13 pontját.
Az új megközelítés szerint az egyezmény végrehajtásának előrehaladásával lehetne lazítani a szankciókon, így a kelet-ukrajnai válságövezetben tartandó helyi választásokról rendelkező pont megvalósítása esetén vissza lehetne vonni egyes büntetőintézkedéseket.
Georg Streiter helyettes kormányszóvivő tájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva rámutatott, hogy az elképzelés a G7 csoport Japánban tartott csúcstalálkozójának zárónyilatkozatában is szerepel.
A dokumentumban az áll, hogy a szankciók fenntartása közvetlenül összefügg a minszki megállapodás végrehajtásával és azzal, hogy Oroszország tiszteletben tartja-e Ukrajna szuverenitását, és a büntetőintézkedéseket „lépésenként fel lehet számolni, amint Oroszország eleget tesz ezeknek a kötelezettségeinek” – emelte ki Georg Streiter.
Martin Schäfer, a külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a Moszkvára kifejtett nyomást, de be kell látni, hogy a „mindent vagy semmit” elven alapuló megközelítés nem célszerű, ezért lehetővé kellene tenni, hogy a minszki folyamat jelentős előrehaladása esetén fokozatosan visszavonják a szankciókat.
Azonban az ügyben az uniós tagállamok csak egyhangúan dönthetnek, és ha nem sikerül megteremteni az egységet július végéig, a szankciók automatikusan megszűnnek – mutatott rá a szóvivő.
A Der Spiegel szombati számából a Spiegel Online hírportálon közölt előzetes szerint Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter a hírmagazinnak azt mondta, hogy a szankciók nem „öncélú” intézkedések, és tárgyalni kell enyhítésük lehetőségéről, ha sikerül előmozdítani a minszki megállapodás ügyét. Hasonlóan foglalt állást a napokban Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter is.
Az EU 2014 augusztus 1-jei hatállyal vetett ki szankciókat Oroszország ellen az ukrajnai Krím félsziget bekebelezése és a kelet-ukrajnai válságban játszott szerepe miatt. Az orosz védelmi-, pénzügyi- és energiaszektort sújtó büntetőintézkedéseket eddig kétszer hosszabbították meg.
Az Oroszországba irányuló német export tavaly 21,8 milliárd eurót tett ki, ami 40 százalékos csökkenés a szankciók előtti utolsó évhez, 2013-hoz képest. Az import 29,8 milliárd eurót tett ki 2015-ben, 30 százalékkal csökkent 2013-hoz képest.
a külügyminiszter szerint is lehetséges a szankciók fokozatos enyhítése
A német külügyminiszter lehetségesnek nevezte pénteken, hogy az ukrán békefolyamat előrehaladásával párhuzamosan fokozatosan enyhüljenek az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések.
Frank-Walter Steinmeier az észt fővárosban, Tallinnban újságíróknak beszélt erről, és reményét fejezte ki, hogy június végéig történnek majd előrelépések az ukrán konfliktus rendezése terén. „Aztán majd meglátjuk, hogy fokozatosan leépítjük-e a szankciókat, vagy maradunk a jelenlegi intézkedéseknél” – magyarázta. Mint mondta, egyelőre elégedetlen a csaknem 10 ezer emberéletet követelő kelet-ukrajnai konfliktus lezárásáról Oroszország és Ukrajna között született minszki békeegyezmény megállapodásainak végrehajtásával.
A német külügyminiszter közölte, hogy Németország továbbra is azon fog fáradozni, hogy utat találjon a kompromisszumhoz. Mint hangsúlyozta, „célunk nem a szankciók fenntartása, hanem a konfliktus rendezése”. Elmondta, hogy egyelőre „komoly nehézségek” állnak fenn. „Pillanatnyilag nem tudom megmondani, hogy állunk. Mindenesetre túl lassan haladnak a dolgok előre” – hangsúlyozta Steinmeier.
A német külügyminiszter előző nap Vilniusban arról beszélt, hogy az Európai Unióban egyre többen ellenzik az oroszellenes szankciók meghosszabbítását.
Az EU 2014 júliusában döntött úgy, hogy a Krím félsziget elcsatolásáért és a kelet-ukrajnai konfliktus kirobbantásában játszott szerepéért büntetőintézkedésekkel sújtja Oroszországot, s ezeket 2015 folyamán kétszer is meghosszabbította. A szankciók júliusban járnak le. Ha az EU tagállamai nem döntenek egyhangúlag a büntetőintézkedések meghosszabbítása mellett, akkor azok automatikusan megszűnnek. Az orosz bank-, védelmi és energiaszektort érintő büntetőintézkedések érvényességének meghosszabbítását a többi között Magyarország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Ciprus és Bulgária is ellenzi. A tagállamok valószínűleg még a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozó előtt döntenek a kérdésben.
A Der Spiegel című német magazin szombati számában megjelenő beszámolóból előzetesen közölt részletek szerint a német kormány hajlandó lenne szakítani azzal a hozzáállással, hogy a szankciókat csak akkor lehet megszüntetni, ha végrehajtják a minszki megállapodás mind a 13 pontját.