A német képviselőház, a Bundestag tudományos szolgálatának jogszakértői – írja a Die Welt német napilap – megállapították, hogy egészen mostanáig nem tisztázott a 2015 őszi határnyitás jogi alapja. Ugyanakkor azt a véleményt hangoztatták, hogy a harmadik biztonságos országból, Ausztriából jött menekülteket el kellett volna utasítani.
A szakvélemény nagyon kínos, ugyanis a liberálisok és az Alternatíva Németországért párt bejelentette, hogy ha bejutnak a képviselőházba, akkor vizsgálóbizottságot hívnak össze Merkel menekültpolitikájának kivizsgálására.
A szakvélemény konkrétan azt a kérdést állította vizsgálatának középpontjába, hogy 2015 őszén nem kellett volna-e összehívni a Bundestagot azért, hogy a képviselők szavazzanak a tömeges beáramlásról. A parlament jogászai leszögezték, hogy a német szövetségi kormány a mai napig nem nyilvánította ki, hogy akkor milyen jogi alapon cselekedett így.
A szakértői vélemény eljutott a Die Welt szerkesztőségébe.
A törvényhozónak a „fontossági tan” és a „demokrácia- valamint jogállami elv” alapján kötelessége „alapvető normatív területeken (…) mindenfajta lényeges döntést magának meghoznia”, érvelnek a jogszakértők.
Arra a kérdésre, veti közbe a Welt, hogy a menekültek tömeges felvétele „jelentős” döntés volt-e, a szigorú semlegességre kötelezett tudósok nem adtak egyértelmű választ. A Magyar Idők és nem mellékesen Európa túlnyomó része viszont úgy gondolja, hogy ez egyértelműen még a „lényegesnél” is lényegesebb döntés volt.
A tanulmány készítői ugyanakkor az alkotmánybíróságnak egy, a családegyesítéssel kapcsolatos döntésére utalnak, mely szerint „a törvényhozás döntését kívánja az, hogy a szövetségi területen a teljes népesség milyen nem német arányánál kell korlátozni, vagy egyáltalában kell-e.” Azaz, vonja le a következtetést a cikk, a parlamentnek nagyon is döntenie kellett volna.
Csakhogy ez soha nem történt meg. Merkel a 2015. szeptember 4-én hozott döntését arról, hogy kinyitja a határt a menekültek tömeges befogadására, csak az egyes minisztereivel folytatott beszélgetései után hozta meg. Arról még utólagosan sem szavazott a parlament.
A jelentésből kiderül továbbá, hogy a kormány eddig még semmilyen felvilágosítással nem szolgált döntése jogi alapjáról.
És arról sem adott semmilyen hivatalos választ, hogy miért fogadott be olyan menekülteket, akiknek más országokban kellett volna maradniuk.
A Baloldal (Die Linke) még azt is a kormány szemére veti, hogy az a döntési folyamatba még a szomszédos országokat se vonta be.