2017. október 21., szombat, Orsolya napja
Külföld, Lovas István
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/kulfold/nemet-jogszakertok-hatarnyitas-jogi-alapja-zavaros-merkel-nem-kerdezte-meg-kepviselohazat-2250241/

Német jogszakértők: a határnyitás jogi alapja zavaros – Merkel nem kérdezte meg a képviselőházat

A német képviselőház, a Bundestag tudományos szolgálatának jogszakértői – írja a Die Welt német napilap – megállapították, hogy egészen mostanáig nem tisztázott a 2015 őszi határnyitás jogi alapja. Ugyanakkor azt a véleményt hangoztatták, hogy a harmadik biztonságos országból, Ausztriából jött menekülteket el kellett volna utasítani.

A szakvélemény nagyon kínos, ugyanis a liberálisok és az Alternatíva Németországért párt bejelentette, hogy ha bejutnak a képviselőházba, akkor vizsgálóbizottságot hívnak össze Merkel menekültpolitikájának kivizsgálására.

A szakvélemény konkrétan azt a kérdést állította vizsgálatának középpontjába, hogy 2015 őszén nem kellett volna-e összehívni a Bundestagot azért, hogy a képviselők szavazzanak a tömeges beáramlásról. A parlament jogászai leszögezték, hogy a német szövetségi kormány a mai napig nem nyilvánította ki, hogy akkor milyen jogi alapon cselekedett így.

A szakértői vélemény eljutott a Die Welt szerkesztőségébe.

A törvényhozónak a „fontossági tan” és a „demokrácia- valamint jogállami elv” alapján kötelessége „alapvető normatív területeken (…) mindenfajta lényeges döntést magának meghoznia”, érvelnek a jogszakértők.

Arra a kérdésre, veti közbe a Welt, hogy a menekültek tömeges felvétele „jelentős” döntés volt-e, a szigorú semlegességre kötelezett tudósok nem adtak egyértelmű választ. A Magyar Idők és nem mellékesen Európa túlnyomó része viszont úgy gondolja, hogy ez egyértelműen még a „lényegesnél” is lényegesebb döntés volt.

A tanulmány készítői ugyanakkor az alkotmánybíróságnak egy, a családegyesítéssel kapcsolatos döntésére utalnak, mely szerint „a törvényhozás döntését kívánja az, hogy a szövetségi területen a teljes népesség milyen nem német arányánál kell korlátozni, vagy egyáltalában kell-e.” Azaz, vonja le a következtetést a cikk, a parlamentnek nagyon is döntenie kellett volna.

Csakhogy ez soha nem történt meg. Merkel a 2015. szeptember 4-én hozott döntését arról, hogy kinyitja a határt a menekültek tömeges befogadására, csak az egyes minisztereivel folytatott beszélgetései után hozta meg. Arról még utólagosan sem szavazott a parlament.

A jelentésből kiderül továbbá, hogy a kormány eddig még semmilyen felvilágosítással nem szolgált döntése jogi alapjáról.

És arról sem adott semmilyen hivatalos választ, hogy miért fogadott be olyan menekülteket, akiknek más országokban kellett volna maradniuk.

A Baloldal (Die Linke) még azt is a kormány szemére veti, hogy az a döntési folyamatba még a szomszédos országokat se vonta be.

Hirdetés

Kiemelt

Választásokkal intenék csendre Katalóniát

Sajtóinformációk szerint külön parlamenti bizottságot hoznak majd létre 27 szenátusi képviselővel, amely megvitatja a tervezett madridi intézkedéseket.

Poszt-trauma

Büszkeség

Ha valamire, erre tényleg büszke lehet az ember!

Verhovstadt Orbánra lőtt, de magát találta el

Úgy tűnik, Guynak ez most sem jött össze. 

Vitray is beleállt

A Kádár-rendszer hangadója nyilasozott.

Visszatért a Népszabadság

Az egykori szerzők írtak bele.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!