Botrányosra sikeredtek Angela Merkel kedd esti kampányrendezvényei a tegnapi német sajtóbeszámolók szerint.
– Takarodj! Takarodj! – kiabálták a kancellárnak a Szász-Anhalt tartománybeli Bitterfeld-Wolfenben, kifütyülve a szeptemberben a harmadszori újraválasztására készülő politikust. A szintén az egykori keletnémet területeken található Brandenburg an der Havel nevű kisvárosban is el akarták zavarni kedd este politikájának ellenzői, akik 40 percen át szakadatlanul pfujoltak.
A magyarázat: Németország keleti felében különösen erős az Alternatíva Németországnak (AfD) elnevezésű EU- és bevándorlásellenes párt, amely Bitterfeld-Wolfenben például 32 százalékot kapott legutóbb a tartományi választásokon.
A Mannheimer Morgen helyi lap éppen tegnap számolt be arról: 2015 óta a karlsruhei szövetségi ügyészség több mint ezer, Merkellel szemben hazaárulás miatti felelősségre vonást követelő beadványt utasított el, egyaránt alaptalannak találva azokat. A lap szerint a beadványok jórészt az AfD köreiből származnak. A német nacionalista jobboldalon Merkelt „népárulónak” tartják – ez németül szójáték a „népképviselő” kifejezés eltorzításával –, és a német bevándorlási törvények megsértésével vádolják, amiért két évvel ezelőtt menekültáradatot zúdított Németországra. 2015-ben mintegy egymillió Európán kívüli bevándorló érkezett Németországba.
A friss felmérések szerint a jelenleg még Bundestag-képviselet nélküli AfD akár az ország harmadik legnagyobb pártja lehet a szeptember 24-i választások után – egyben ugyanakkor az egyetlen, amellyel a két nagy tömörülés, a keresztény uniópártok (CDU/CSU) és a szociáldemokraták egyaránt kizárják a koalíciót. Ettől függetlenül a bevándorlás – és következményei – jelentik azt a kérdést, amire a legtöbb német ma egyértelmű válaszokat vár.
„A 2015 nyár végén kezdődött menekültválság, a migránsok nők elleni tömeges támadásai a kölni szilveszteréjszakán, valamint az iszlamista terrorhullám az elmúlt évben megatémává tették a belbiztonságot”, írta tegnap a Badische Neueste Nachrichten lap. A DeutschlandTrend legutóbbi felmérése szerint a leendő kormánytól a megkérdezettek 21 százaléka azt várja: tegyen rendet a bevándorlási és menekültkérdésben.
Merkel a választások egyértelmű esélyese, a CDU/CSU behozhatatlannak tűnő, 13-15 százalékpontos előnyben van az SPD-vel szemben. A kelet-közép-európai országokon – így hazánkon – az európai szolidaritás hiányát számonkérő kancellár véleménye jelentősen változott az elmúlt két évben. Merkel – az elmúlt hetekben tett nyilatkozatai alapján – ma már azt mondja: vissza kell szorítani az illegális migrációt, az EU-n kívülieknek inkább a szülőföldjükön kell reményt adni a boldogulásra, a már Németországban lévőket szigorúbb ellenőrzésnek kell alávetni, az elutasított menedékkérőket pedig vissza kell juttatni hazájukba.
Ugyanakkor a minap Merkel azt is nyilatkozta: a menekültek befogadásának elutasítása ellentétes az európai szellemiséggel, 2015 szeptemberében pedig azért indultak menekültek Magyarországon gyalog az osztrák határ felé, mert megtévesztették őket.
A német határnyitásról mint az emberiesség szép példájáról kialakult „tündérmesét” árnyalták Robin Alexander, a Die Welt újságírójának kutatásai, illetve az ezeket összegző könyve, A hajszoltak. A botránykönyvből kiderült: Merkel éppenséggel le akarta zárni a határokat a migránsok elől, csak senki nem volt a környezetében, aki vállalja a felelősséget az esetleges negatív sajtóvisszhangért és a Németországgal szembeni jogi lépésekért a menekülteljárás megsértése miatt.
Berlin ellenőrzést gyakorolna
– Angela Merkelnek az utóbbi napokban tett kijelentései a német kampány részét képezik. A kancellár azt a látszatot akarja fenntartani, hogy mi, magyarok vagyunk a hibásak, amiért „megtévesztettük” a menekülteket, ő maga pedig erkölcsi kötelességének érezte, hogy megnyissa előttük Németország határait – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán. A politológus szerint míg Merkel azt hangoztatja, hogy a két évvel ezelőtti események nem ismétlődhetnek meg, valójában az ellenőrzött bevándorlásban érdekelt.
A Törökországgal kötött menekültügyi egyezményhez hasonló megállapodásokat akar kötni az afrikai országokkal: ennek értelmében a visszautasított, kitoloncolt menedékkérőkért cserébe legális úton fogadna be bevándorlókat Németország. Azt, hogy a kancellár a bevándorlás fenntartásában érdekelt, az is bizonyítja, hogy sajtóértesülések szerint jövőre már 390 ezer olyan, menekültstátussal rendelkező szíriai lesz Németországban, akikhez jogosultan csatlakozhatnak családtagjaik.
Kiszelly Zoltán hangsúlyozta: Merkel nem akarja az EU-források megvonásával megbüntetni a migránsok befogadását elutasító tagállamokat, hiszen jól tudja, hogy Kelet-Európa jó felvevőpiaca a német termékeknek. – Merkel német megoldásokat akar Európában. Ilyen a kvótarendszer is. Azok, akik ellenállnak neki, brüsszeli demokráciaeljárásokkal szembesülnek – tette hozzá a politológus. (K. Z.)