Hozzátette: ezeknek az a lényege, hogy a brüsszeli diktátumokkal szemben, melyeket az Európai Bizottság nem kíván megvitatni az európai emberekkel, és melyeket szupranacionális jelleggel próbál ráerőltetni a tagállamokra, egy hatékony védekezési mechanizmust tudtak az alkotmánybíróságok kialakítani. Nemcsak a V4-ek, hanem a francia és a német testület is.
Megjegyezte: a lengyel alkotmánybírósággal szemben valódi boszorkányüldözés zajlik, hiszen az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság vizsgálatot indított az alkotmánybírósági törvény módosítása kapcsán. Ez egy szigorú belügy – vélekedett.
Rendkívül sérelmesnek nevezte azt, hogy egy jogállami keretmechanizmust indítottak el, és a Velencei Bizottság is aggályosnak találta a törvényt. Nincsenek sztenderdek – szögezte le az alkotmányjogász, aki felhívta a figyelmet arra, hogy Hollandiának például alkotmánybírósága sincs.
A V4 egy erőtér, amikor a magországok „mini Schengent” (kétsebességes Európa) emlegettek, a visegrádiak még jobban összezártak. Emiatt elindult a levadászásuk – mondta.
Ha egy-egy tagállam meggyengül, mint például most Lengyelország, kilátásba helyezték a 7-es cikkelyt, vagyis a szavazati jog megvonását, ez pedig a V4-eknek is veszteséget jelent. A magyar kormány azonban egyértelművé tette, nem támogat semmiféle szankciót Lengyelországgal szemben – magyarázta Ifj. Lomnici Zoltán, aki az október 23-i ünnepségek kapcsán azt is mondta: szemben a 2006-os megemlékezéssekkel idén egyetlen magas rangú, külföldi politikai vezető volt jelen (Andrzej Duda lengyel elnök). A szövetségesek helyett a minőségi szövetségesek korszaka köszöntött be – fogalmazott.
A teljes cikket a hirado.hu-n olvashatja!