Ahogy egész Európában, úgy Nagy-Britanniában is komoly problémát jelent a fiatal muszlimok radikalizációja, akiket a muszlim hitszónokok lázítanak fel beszédeikkel. Elég belegondolni abba, hogy az utóbbi években hány terrortámadást hiúsítottak meg a brit hatóságok – mondta lapunknak Matthew Ashton, a Nottingham Trent University politikai szakértője, emlékeztetve arra: a terrorelhárítás 13 terrorcselekményt előzött meg 2013 júniusa óta. A szakértő hozzátette, hogy a muszlimok szélsőségessé válásához Nagy-Britannia közel-keleti katonai szerepvállalásának is köze van. Matthew Ashton azonban nem gondolja, hogy a szigetországban a muszlimok és a nem muszlimok együttéléséből komoly problémák fakadnának. Szerinte a brit integrációs modell hatékonyabb, mint más nyugat-európai országoké, mivel a brit állam jobban tolerálja a kettős identitást, vagyis azt, hogy valaki britnek, s egyben például indiainak is vallja magát. – Azokban a városokban, ahol az országos átlaghoz képest magasabb a muszlimok aránya, s amelyeket az integráció szempontjából problémás településeknek szokás nevezni, mint Birmingham, Derby, Bradford vagy Leeds, elsősorban azért jelentkeznek ilyen bajok, mert gazdaságilag jóval fejletlenebbek, mint mondjuk London – hangsúlyozza Matthew Ashton, mondván, Észak- és Dél-Anglia között hatalmas gazdasági különbségek vannak. Ettől függetlenül természetesen a különböző kultúrák összeférhetetlenségéből adódó feszültséget sem szabad teljesen figyelmen kívül hagyni – teszi hozzá.
Nem létezik abszolút biztonság, miközben objektíven fennállnak a világban a terrorizmus feltételei: az emberiség felének együttvéve nincs annyi vagyona, mint a világ nyolc leggazdagabb emberének. A brit muzulmánok többsége pedig nem érzi jól magát az országban: nem azt kapta a társadalomtól, amit várt, a felemelkedés olyan lehetősége, mint amilyennel Sadiq Khan, London pakisztáni származású polgármestere élt, csak a töredéküknek adott – mondta a Magyar Időknek Nógrádi György, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Úgy vélte, hasonló a helyzet más nyugat-európai országokban is: a németeknél, a franciáknál, a belgáknál sem működik jól a harmadik világbeliek integrációja. A biztonságpolitikai szakértő szerint az, hogy a brit fővárost a 2005-ös londoni metrómerényletet követően több mint egy évtizeden át elkerülték a komoly merényletek, annak köszönhető, hogy a metropoliszt a világ egyik legjobb titkosszolgálata védi. – Ám ezúttal kifogtak rajtuk – tette hozzá Nógrádi, aki szerint képtelenség is folyamatosan nyomon követni azt a több ezer embert, aki terrorgyanú miatt a hatóságok látókörébe került. Azt az elkövetőt pedig, aki brit földön született, kiutasítani sem lehet. – Európa végveszélyben van. A világpolitika három fő szereplője az Egyesült Államok, Kína és Oroszország; Európa nem tartozik közéjük – fogalmazott a szakértő.
Egy tavaly decemberben közölt felmérés szerint a britek 68 százaléka tartotta valószínűnek, hogy 12 hónapon belül nagyobb terrortámadás éri a hazáját. Ez a franciák (81 százalék) után a legmagasabb arány volt a vizsgált nyugat-európai államokban – hívja fel egy kutatásra a figyelmet Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője is úgy látja, a brit titkosszolgálat 2005-től mostanáig jól állta a sarat, főleg a franciával összehasonlítva: Párizst 2015-ben kétszer egymás után nagyobb terrorhullám sújtotta. Mint mondta, kerülni szokta a „dzsihadizmus”, a „radikalizmus” kifejezések használatát az ilyen típusú támadások esetében: gyakran kiderül, hogy az elkövető a legkevésbé sem volt „radikális” muszlim, hanem kiábrándult egyén, akár az iszlám vallással össze nem egyeztethető káros szenvedélyek rabja. – Régebben még azt tartották, a mecsetekben kell keresni a radikalizálható embereket, ma már inkább a börtönökben – mondta. Tálas Péter szerint az Iszlám Állam gyengülése is szerepet játszik a londonihoz hasonló merényletekben: Szíriában és Irakban is visszaszorult, anyagi lehetőségei megcsappantak, komolyabb logisztikát igénylő merényletekkel nem véteti magát észre. – A mostani támadás az elkövetési módját tekintve kifejezetten primitívnek mondható, miközben a dzsihadisták éppen a nagyszámú halálos áldozattal járó merényletekről voltak ismertek – mondta Tálas.