A héten megkezdődött az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) újratárgyalási sorozata, s mint várható volt, Washington már a kezdet kezdetén keményvonalas álláspontot foglalt el. Fő követelése a Mexikóval és Kanadával szemben felhalmozott jelentős amerikai kereskedelmi deficit csökkentése, illetve az amerikai autógyártás előtérbe helyezése. A tárgyalások első fordulója vasárnapig tart, célja pedig a javaslatok és követelések konszolidációja.
Washingtonban már az első megbeszélés úgy indult, hogy Robert Lighthizer, Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi megbízottja közölte: nem elég a 23 éves paktum foltozgatása, alapvető változtatásokra van szükség, különben Trump kilép belőle.
– A NAFTA sok-sok amerikainak csalódást okozott, nagyjavítást kell végezni rajta – mondta, mintegy visszhangozva Trump folyamatos kritikáját arról, hogy a társulás már eddig is számos amerikai munkahely megszűnését okozta a feldolgozóiparban. Lighthizer figyelmeztette Mexikót és Kanadát, hogy az Egyesült Államok élni fog befolyásával, hogy engedményeket csikarjon ki.
Washington át akarja alakítani a kereskedelmi viták rendezési mechanizmusát is, miáltal az USA egyoldalúan vethetne ki dömpingellenes büntetővámokat mexikói és kanadai termékekre. Chrystia Freeland kanadai külügyminiszter már korábban jelezte, hogy hazája kivonul a tárgyalásról, ha az Egyesült Államok ragaszkodik a kötelezően kétoldalú egyeztetéseket előíró vitarendezési mechanizmus eltörléséhez.
Freeland szerdai felvezető beszédében Trump „kereskedelmideficit-mániáját” vette célba. – Kanada nem tekinti a többletet vagy a hiányt egy kereskedelmi kapcsolat működőképessége elsődleges mérőszámának – mondta.
Lighthizer azt hánytorgatta fel, hogy a NAFTA életbe lépése óta közvetlenül 700 ezer amerikai feldolgozóipari munkahely megszűnéséért felelős. Az eltelt időszakban ment végbe ágazatszerte az az automatizálás, amelynek révén kevesebb munkással több terméket lehetett előállítani.
Az autógyártók ugyanakkor ellenzik, hogy megváltoztassák az úgynevezett eredetszabályt, amely előírja, egy termék alkatrészei hány százalékának kell NAFTA-országból származnia. Azzal érvelnek, hogy az egyezmény révén versenyképes észak-amerikai beszállítói bázist tudtak kiépíteni, s ez elősegítette az Egyesült Államokban összeszerelt autók globális exportját.
Védelmébe vette a paktumot az amerikai farmerek szövetségének vezetője is, mondván, a NAFTA lehetővé tette, hogy növekedjen a Mexikóba és Kanadába irányuló mezőgazdasági export.