Eddig legkevesebb 22 halottja van az Iránban szilveszter előtt fellángolt, az egész országra kiterjedő tüntetéshullámnak. Az áldozatok között van egy rendőr is, aki egy vadászpuskával felfegyverzett tüntetőnek esett áldozatául. Rajta kívül egy másik rendőrt is megtámadtak és felgyújtottak ugyanezen a környéken.
A nemzetközi közösség egyre nagyobb aggodalommal követi az eseményeket: az Európai Unió és Nagy-Britannia felszólította Iránt, hogy biztosítsa a tüntetéshez való jogot, illetve kezdjen párbeszédet a tüntetők követeléseiről. A teheráni kormány szóvivője igyekezett nyugalomra inteni mindenkit, hogy az iráni vezetés maximálisan tiszteletben tartja állampolgárainak tüntetéshez való jogát.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ezzel szemben videóüzenetben üzent az elégedetlenkedőknek, amelyben sok sikert kívánt nekik, és reményét fejezte ki, hogy megbukik a teheráni vezetés. Miközben Netanjahu alig leplezett elégedettséggel tekint a perzsa államban kirobbant tüntetéshullámra, a térség másik erős játékosa, Törökország nyilatkozatban arra szólította fel a külföldi hatalmakat, hogy tartózkodjanak bármiféle beavatkozástól.
Bár Ankara hagyományosan nem ápol jó kapcsolatot Teheránnal, a közelmúltban a szíriai polgárháború okán együttműködve vettek részt az Oroszország segítségével tető alá hozott asztanai tárgyalásokon, amelyek elsődleges célja az volt, hogy kompromisszumra bírják a Szíriában egymással harcoló feleket. Teherán ráadásul a kurd kérdésben is azonos platformra került Ankarával, Törökország után ugyanis a perzsa államban a legnagyobb az önálló Kurdisztánért küzdő lakosság száma.
A tüntetések kezdete óta először Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető is megszólalt az ügyben. Azt hangoztatta: Irán ellenségei összefogtak, és pénzügyi, katonai, valamint politikai befolyásukat, illetve a hírszerzést felhasználva provokálják a teheráni vezetést. Hamenei pontosan nem nevezett meg senkit az ellenséges országok közül, de a kormányzat egyik politikusa Amerikát, Szaúd-Arábiát és Izraelt sejti a háttérben.