Budapestről Krynicába közel hat órát kellett autózni, ennyi idő alatt a kétszer ekkora távolságra lévő Münchenbe is el lehet jutni – vázolta fel az észak–déli közúti összeköttetés hiányának problémáját Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke.
– Az észak–déli infrastrukturális – energetikai, telekommunikációs, szállítmányozási – összeköttetés hiánya továbbra is nagy, szemmel látható problémát jelent – hangsúlyozta Krzysztof Szczerski, a lengyel köztársasági elnök kabinetfőnöke. Mint fogalmazott, Közép-Európa együttműködési formái – amelyek közül a visegrádi négyek csoportja a legfontosabb – „két szempontból igen fontosak. Egyrészt praktikusak, mert nagyon széles körű, magas szintű összefogást biztosítanak. Másrészt Európán belül van egy tendencia, hogy sztereotípiák alapján osztják fel a kontinenst.
A Nyugat szemében mi általában az olcsó munkaerőt jelentjük, illetve a rossznak a megtestesítői vagyunk” – figyelmeztetett a politikus. Szerinte nem tesz jót, ha Európa nyugati fele kétsebességes Európát akar létrehozni, mert ez azt jelenti, hogy újabb határokat állítanak fel Európán belül, ezt pedig a mi régiónk sínyli meg leginkább. – Ezért is szükséges a minél nagyobb összefogás országaink között, mert ha nagyobbak vagyunk, nem tudnak bennünket megkerülni – tette hozzá.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke közölte, hogy térségünk infrastrukturális szempontból versenyhátrányban van, hiszen Európában elsősorban a nyugat–keleti irányú összeköttetés valósult meg. A magyar kormány az összefogás erősítéseként vállalta, hogy az elkövetkezendő években autópályáink eljussanak a velünk határos országokig, a vasútvonalakat pedig korszerűsítjük.
A Közép-Európa előtt álló legfontosabb kihívások között Európa identitásválságát is említette Piotr Naimski, a nemzeti-konzervatív lengyel kormánypárt politikusa. Mint hangsúlyozta, Európa népei különböznek egymástól, a népek alanyiságát azonban Nyugaton megkérdőjelezik, a sokrétűséget össze akarják mosni. – A közép-európai összefogás jó esélyt teremt arra, hogy bebizonyítsuk, bár gazdaságilag van hová felzárkóznunk, a kulturális identitás szempontjából mi magunk jelentjük az esélyt Európa számára – fogalmazott.
Domagoj Ivan Milosevic, a horvát parlament Európa-ügyi bizottságának elnöke pedig a bevándorlás problémáját említette. Szerinte ez egy ideig itt marad velünk, hiszen az előrejelzések szerint Afrikában harminc-negyven év múlva 2,5 milliárdan élnek majd. A belső migráció is gondot jelent térségünk számára, hiszen a XXI. század a legtehetségesebb munkavállalókért folytatott harcról szól. Horvátország is azzal szembesül, hogy fiatalok százezrei vándorolnak el szülőföldjükről – fejtette ki.