Miután a kilépés feltételeiről – a Nagy-Britanniában élő uniós munkavállalók jogairól, a London által fizetett brexitszámláról, illetve az Észak-Írország és az Ír Köztársaság határának átjárhatóságáról – nagy vonalakban már megszületett a megállapodás a brit kormány és az Európai Bizottság között, az EU-ban maradó 27 ország vezetője ma fog szavazni – valószínűleg jóváhagyólag – Brüsszelben arról, hogy a felek megkezdhetik-e a tárgyalások következő szakaszát, amely az EU és Nagy-Britannia jövőbeni viszonyrendszerének kidolgozásáról fog szólni.
A fentiek fényében érthető Theresa May optimizmusa, hiszen hónapokkal ezelőtt még távolinak tűnt a megállapodás a kilépésről, most azonban valószínűsíthető, hogy 2019 márciusáig – a kilépés kijelölt időpontjáig – végső megállapodás születik az ügyben.
A brit miniszterelnök számára kisebb vereséggel ért fel azonban az a szerda esti londoni parlamenti alsóházi szavazás, amelyen az ellenzéki pártok – tizenkét lázadó kormánypárti konzervatív képviselővel karöltve – a kabinet ellen foglaltak állást. Az ellenzéknek ugyanis sikerült elérnie azt, hogy a Brüsszel és London között elért végső megállapodást a parlamentnek is jóvá kell majd hagynia.
A lázadó konzervatívok átszavazása éppen elegendő volt ahhoz, hogy a kisebbségben kormányzó Theresa May kabinetje elveszítse a voksolást.
Bár a parlamenti szavazás nem befolyásolja jelentősen a brexittárgyalások menetét, elemzők May újabb politikai vereségének titulálják a határozatot.
A miniszterelnök számára ugyanis szűkült a belpolitikai mozgástér, miután az idei parlamenti választásokból meggyengülve került ki: többségi kormányzás után kisebbségi kabinetet kénytelen vezetni, amely egy északír párt külső támogatására van rászorulva.
Theresa May helyzetét az sem könnyíti meg, hogy saját pártján belül folyamatosan csillapítania kell a kedélyeket, hiszen a frakció egy része a hard brexit híve, vagyis egy olyan kilépést támogatnak, amelynek következtében a szigetország egyértelműen függetleníti magát az EU-tól, vagyis a kiválás után a bevándorlás szigorúbb korlátozását akarják, s a vámok újbóli bevezetésétől sem riadnak vissza.
A parlamenti szavazás azt jelenti, hogy „az ország most tartja meg azt a vitát a kilépésről, amelyet a népszavazás előtt kellett volna megtartania. Ma már egyre több ember számára világos, hogy milyen az a tömb, amelyet Nagy-Britannia elhagy.
Bár sokan elkeseredettek a brexit miatt, a parlament felélénkülése és a közvélemény nagyobb érdeklődése reménnyel tölthet el bennünket az előttünk álló kihívásokkal kapcsolatban” – írja véleménycikkében a Financial Times.