- Hárommillió Nagy-Britanniában élő EU-s állampolgárt érintő kérdésben kell dűlőre jutni
- A határnap kapcsán vita van a felek között
- London elképzelése szerint viszont csak a brit bíróságok dönthetnek majd ügyeikben
Az erről szóló cikk azzal indít, hogy Theresa May brit miniszterelnök asszony csütörtökön a 27 uniós tagországnak „tisztességes és komoly ajánlatot” tett. Ennek lényege, hogy a Nagy-Britanniában már letelepedett több mint hárommillió uniós állampolgárnak a lehető legnagyobb biztonságot szavatolja. Azokról van szó, mondta May, akik „karrierjüket és életüket építik” és „oly sokkal járultak hozzá társadalmunkhoz”.
E 3 millió ember sorsa a Brexit-tárgyalások napirendjén egészen elől szerepel. A konzervatívok számukra ugyanolyan jogokat akarnak biztosítani, mint a brit polgároknak, ha – egy későbbiekben meghatározott napot számítva – már öt éve élnek az országban. Azon uniós polgárok, akik rövidebb ideje tartózkodnak az Egyesült Királyságban, az öt év elérte után kérhetik ugyanezt a tartózkodási státuszt. E nagylelkű ajánlattal az előrehozott és maga akarta brit választásokon megtépázott Theresa May jó hangulatról akart gondoskodni Brüsszelben.
Csakhogy van valami más, ami hallatlan felháborodást okozott Brüsszelben. Ez pedig az, hogy a brit miniszterelnök ismét kategorikusan elutasította, hogy a Brexit után az Európai Bíróság továbbra is garantálja az uniós polgárok jogainak betartását.
May leszögezte, e jogokról London elképzelése szerint csak a brit bíróságok dönthetnek.
Közölte: „Véget fogunk vetni az Európai Bíróság hatásköri illetékességének. Törvényeinket nem a luxemburgi bírók fogják értelmezni”.
Ezt már egyébként januárban is mondta, hogy elnyerje a tetszését a keményvonalas brexiteseknek. Csakhogy a luxemburgi bírósággal kapcsolatos követelménye összeegyeztethetetlen az „európaiak vörös vonalával”, írja a cikk. A múlt héten az Európai Bizottság Brexit task force-sza az álláspontját lefektető olyan dokumentumot fogalmazott meg, amely rögzíti az Európai Bíróság egyértelmű további joghatóságát. Brüsszeli körökben hangsúlyozzák, hogy „számunkra a bírák csak Luxemburgban ülésezhetnek”.
A másik vitás kérdés, hogy mi legyen az a bizonyos határnap a Nagy-Britanniában élő uniós polgárok számára. A londoni kormány az ötéves tartózkodást a 2017. március 29-i naptól visszafelé akarja mérni. Ez volt az a nap, amikor a kormány hivatalosan megindította a kilépés folyamatát. Brüsszelben viszont azt akarják, hogy ez a nap az Egyesült Királyság tényleges kilépésének napja, azaz 2019. március 30-a legyen.