Nemrég tartotta meg Berlinben a német védelmi minisztérium felső vezetése szokásos, éves konferenciáját. A kétnapos tanácskozás, amelyre 12. alkalommal került sor a Handelsblatt szervezésében, most is világsikerű volt. A konferencia csúcspontja Hans-Georg Maassennek, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal elnökének előadása volt Központban a Közel-Kelet – Ez új krízishelyzet címmel.
Mondandója lényege az volt, hogy a közel-keleti arab világban, valamint Afrikában a különböző konfliktusok az Európai Uniót, ezen belül Németországot új külpolitikai és belpolitikai kihívások elé állítják. Elegendőek-e a diplomáciai lépések, vagy pedig szükség van beavatkozásra? Hogyan befolyásolják ezek a krízisterületek Európa és Németország belső biztonságát; hogyan kell reagálni a növekvő menekültáradatra?
A főigazgató előadásának legkeményebb mondatai így hangzottak: „Felbomlott a világrend, veszélyeztetve vagyunk az Iszlám Állam oldalán harcoló, döntően muzulmán származású német állampolgároktól, akik közül eddig már több mint száz meghalt, mintegy 240 visszatért. A visszatértek fele, 120 fő részt vett Szíriában és Irakban a gyilkosságokban. Tőlük merényletek várhatók. Amíg pár évvel ezelőtt mintegy 3800 szalafista volt Németországban, számuk mára elérte a 7900 főt.”
A franciaországi, dániai és belgiumi merényleteket az Iszlám Állam hatására követték el. A főigazgató kiemelte, hogy mindaddig, amíg napi tízezer migráns lép be Németországba, nem beszélhetünk biztonságról, mert ellenőrzésük lehetetlen. Nyilvánvaló, hogy egy részük harcolt az Iszlám Állam oldalán. Megnövekedett veszélyként jellemezte, hogy bár első generációs migránsok eddig sehol sem követtek el merényleteket, ebben a válságban a szalafisták már megérkezésük első napjától próbálják őket beszervezni. Segítőnek és jótevőnek mutatva be magukat.
Nógrádi György teljes cikkét a Magyar Idők szombati mellékletében, a Lugasban olvashatják.