Még 2015 júniusában határoztak úgy az uniós országok állam-, illetve kormányfői, hogy két év alatt ideiglenesen áttelepítenek mintegy 40 ezer „nyilvánvalóan nemzetközi védelemre szoruló személyt” a migrációs válság által leginkább sújtott tagállamokból, azaz Olaszországból és Görögországból. Az akkori döntés értelmében az uniós vezetők úgy határoztak, hogy valamennyi tagállam – konszenzus útján – július végéig megállapodik ezeknek a személyeknek az elosztásáról.
Akkor tehát a tagállamok még önkéntes alapon tehettek „felajánlást” arra vonatkozóan, hány menekültet fogadnak be, azonban 2015. szeptember 22-én az uniós belügyminiszterek – Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenszavazata, valamint Finnország tartózkodása mellett – úgy döntöttek, hogy 120 ezerrel kibővítik a keretet és kötelezően megszabják, melyik országnak hány menedékkérőt kell átvállalnia.
Lengyelország akkor a visegrádi országok közül egyedüliként megszavazta a brüsszeli csomagot, de a varsói kormányváltás óta már határozottan ellenzi a kötelező kvótákat, ahogyan Franciaország, Spanyolország és a balti államok is. Összesen 160 ezer menekültről született tehát elhatározás.
A határidő kapcsán a döntéshozók 2017 szeptemberét szabták meg, kevéssel az előírt dátum előtt azonban úgy látszik, hogy a kvótarendszer a gyakorlatban működésképtelennek bizonyult: a szóban forgó, nagyjából százezerből eddig nagyjából 23 ezer menekültnek sikerült új országot találni.
Az Európai Bizottság legfrissebb, augusztus 4-i jelentéséből ugyanis kiderül, hogy – Máltát leszámítva – eddig egyik uniós tagállamnak sem sikerült teljesítenie a kötelezettségeit. Ausztria például idén márciusban jelentette be, hogy nem akar menekülteket fogadni az áttelepítési program keretein belül, méghozzá arra hivatkozva, hogy az illegálisan érkezők ellátásával az ország ezt a kötelezettségét gyakorlatilag már teljesítette.
Magyarország és Lengyelország – Ausztriához hasonlóan – szintén nem vett részt a végrehajtásban, ráadásul hazánk és Szlovákia az Európai Bíróságon is megtámadta a kvótarendszert. Az EB végül idén júniusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést.
Érdekes azonban, hogy a hazánkat a kvótarendszer elutasítása miatt leginkább támadó országok sem tesznek meg mindent Görögország és Olaszország tehermentesítéséért. Franciaország például a 19 714 menedékkérőből mindössze 4100-at fogadott be eddig, Németország a 27 536-ból 7201-et, Belgium pedig a 3812-ből 846-ot.
A balti államok – bár kezdetben igyekeztek eleget tenni kötelezettségeiknek – mostanra szinte teljesen felhagytak az áttelepítési mechanizmus végrehajtásával. Ennek legfőbb oka pedig az, hogy a tapasztalatok szerint az áttelepített menedékkérők, amint tehetik, elhagyják a nem önként választott otthonukat, és jellemzően olyan célországokba mennek tovább, mint Németország vagy Franciaország.
A közelgő határidő lejárta előtt mindenesetre – a jelenlegi trendeket tekintve – lehetetlen az előírt számok teljesítése, az azonban valószínűtlen, hogy Brüsszel – Máltát kivéve – minden tagállammal szemben kötelezettségszegési eljárást indítana.