Moszkva Damaszkusz kérésére szerdán indított légicsapásokat az Iszlám Állam dzsihadista szervezet állásai ellen Szíriában, ám Washington kétségbe vonta, hogy csupán a terrorszervezetet támadta volna az orosz légierő. „Úgy tűnik, nem az Iszlám Államra mért légicsapást Oroszország” – mondta Ashton Carter amerikai védelmi miniszter szerdán, miután a Bassár el-Aszad elnök rendszere ellen harcoló, mérsékelt fegyveres csoport, a Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) közölte, az ő állásaikat érték támadások a szíriai Homszban és Hamában. „A lebombázott helyszíneken sem az Iszlám Állam, sem az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet szíriai szárnya, az an-Nuszra Front fegyveresei nincsenek jelen” – tweetelte Háled Hudzsa, a törökországi székhelyű Szíriai Nemzeti Koalíció ellenzéki szervezet elnöke. Mindez kétségbe vonja az orosz célokat, mely sokak szerint nem az Iszlám Állam elleni fellépés, hanem Aszad diktatúrájának életben tartása.
Az oroszok csütörtökön már kijelentették, minden fegyveres csoportot, mely az Aszad-rezsim ellen harcol, terroristának tekintenek, azaz nem tesznek különbséget a mérsékelt SZSZH és az Iszlám Állam között. A világ most az Egyesült Államok reakciójára vár, hiszen a megtámadott SZSZH-t az Aszad-ellenes külföldi hatalmak, így az USA is támogatja. „Az orosz légicsapások olyan csoportok ellen irányultak, melyeket a CIA képzett ki és fegyverzett fel. Ezt tudjuk, hiszen kommunikálunk velük” – fogalmazott John McCain szenátor a CNN-nek, miután kiderült, hogy a légicsapást egy olyan felkelő csoport által működtetett kiképzőtáborra mértek, amelyek tagjait az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) fegyverezte fel. A támadások miatt a szaúdiak is felemelték hangjukat. „Azt követeljük, hogy azonnal vessenek véget a légicsapásoknak, és azok ne ismétlődjenek meg” – közölte felszólalásában Abdalla al-Muallimi ENSZ-nagykövet a világszervezet közgyűlésének helyszínén szerdán. Irak ugyanakkor üdvözölte az orosz beavatkozást. „Az Iszlám Állam egy veszélyes terrorcsoport, melynek tevékenysége nemcsak Irak, hanem Szíria, a régió, és az egész világ ellen irányul. Itt az ideje, hogy együtt vegyük fel a harcot ellene” – fogalmazott Haider al-Abádi iraki miniszterelnök.
Oroszország egyébként csütörtökön sem állt le a támadásokkal, a bevetésekre az ország északnyugati részén fekvő Ildíb tartomány területén, valamint a délebbre fekvő Hamánál került sor libanoni források szerint, közölte a BBC. Azóta az is kiderült, hogy az elmúlt tíz napban több száz iráni fegyveres csapat érkezett Szíriába, hogy támogassa a kormányerőket. A Reuters libanoni forrásokra hivatkozva arról írt, az orosz légicsapásokat a közeljövőben szárazföldi műveletek követik majd.
Megindult persze az orosz célok találgatása is a nemzetközi médiában, hiszen Oroszország a négy éve tartó polgárháborúban sokáig a be nem avatkozás politikáját hirdette, most azonban, hogy az Iszlám Állam már Damaszkusz elővárosaiban is megvetette a lábát, és az Aszad-rezsim veszélybe került, váratlanul belépett a konfliktusba. „Ezeknek a légvédelmi erőknek nem az Iszlám Államhoz, hanem sokkal inkább máshoz van köze” – mondta Philip M. Breedlove, a NATO európai erőinek főparancsnoka a The Washington Postnak. A tábornok attól tart, hogy az oroszok egy A2/AD (anti-access/area denial), azaz elérhetetlen területet akarnak létrehozni Szíriában. „Orosz szemszögből nincs sok különbség az EU által támogatott kijevi diákok lázongása és az Iszlám Állam hódítása között Szíriában” – fogalmazott a Time magazin. „Mindkét esetben egy közeledő, belső problémát lát. Ha az emberek Kijevben békésen gyülekeznek, miért ne tennék Moszkvában? Ha az iszlám terroristák Szíriában működhetnek, miért ne tennék Oroszországban?”
Fegyverarzenál Bahreinben
A bahreini hatóságok illegális fegyverraktárt fedeztek fel, amellyel kapcsolatban több embert is letartóztattak, akikről azt gyanítják, hogy Irakkal és Iránnal állnak kapcsolatban. A bahreini fővárostól délre fekvő, főként síiták lakta Nuvaidrat településen találta meg a rendőrség a raktárt, ahol másfél tonna C4-es robbanószert, automata karabélyokat, maroklőfegyvereket és kézigránátokat is leltek. Bahreinben augusztusban öt embert tartóztattak le azzal a váddal, hogy iráni kapcsolataik vannak, és ők állnak két rendőr megölésének hátterében. A szigetország furcsa kettőssége, hogy lakosságának többsége az iszlám síita irányzatát követi, hasonlóan Iránhoz, az uralkodó azonban szunnita muszlim, szorosan együttműködve az óriási szomszéd Szaúd-Arábiával. Rijád hidat is épített Bahrein felé, ezen a Fahd néhai szaúdi királyról elnevezett úton küldte Szaúd-Arábia át hadseregét 2011-ben, hogy letörje az „arab tavasz” néven ismert eseménysorozathoz köthető lázadást. Akkor a síita lakosság tüntetett a szunnita király ellen, ő pedig szomszédai segítségét kérte. Bahreinben rendszeresen Irán befolyását kárhoztatják a problémák miatt, így el-Manáma szerint Teherán támogatásával tört ki az említett lázadás is. Az iráni befolyás azért is nagyon érzékeny téma, mert itt állomásozik az Egyesült Államok ötödik hadiflottája, így Bahrein stratégiai fontosságú az Egyesült Államoknak.