Az Ukrajnában élő kisebbségek anyanyelven való oktatását ellehetetlenítő oktatási törvény Oroszország szerint nem más, mint a 2014-es Majdan téri tüntetések után felemelkedett hatalom arra irányuló kísérlete, hogy teljes mértékben „elukránosítsa” az oktatási teret az országban. Az orosz külügyminisztérium tegnap közzétett állásfoglalása szerint az Ukrajnában élő társadalom homogenizálását célzó döntéssel a kijevi vezetés egyszerre sérti Ukrajna több millió orosz ajkú állampolgárának érdekeit, az ukrán alkotmányt és Kijev nemzetközi kötelezettségvállalásait.
„Noha a törvény nem tesz említést az orosz nyelvről, nyilvánvaló, hogy a jelenlegi ukrán törvényalkotók fő célja a több millió orosz ajkú lakos érdekeinek elnyomása és egy egyetlen etnikumra szabott nyelvrendszer bevezetése egy soknemzetiségű államban” – idézte az MTI a közleményt. A moszkvai minisztérium kitért arra is, hogy a törvényt élesen bírálta a magyar, a lengyel és a román kormány, valamint Moldova is. Moszkva ezzel kapcsolatban az ukrán szervek döntése elleni összefogást és a nemzetközi fórumokon való közös fellépést szorgalmazta.
Az ukrán alkotmányra hivatkozva emelt szót az új törvény ellen Szili Katalin miniszterelnöki megbízott is, aki az M1 aktuális csatorna műsorában úgy fogalmazott: a múlt héten elfogadott törvény 13 kisebbséget és mintegy száz intézményt érint, illetve azt üzeni, hogy az állam lemond kisebbségeiről. Emlékeztetett, Kijev az oktatási törvény módosításával megsérti saját alkotmányát, hiszen alaptörvényük kimondja: biztosítani kell a kisebbségek számára az anyanyelvi oktatás jogát. Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja tegnap tudatta, a magyar kormány most is, a jövőben is támogatja, és minden körülmények között támogatni fogja a kárpátaljai magyar közösséget.
A törvénymódosítás eredményeképpen a jövőben csak az óvodákban, illetve az alapfokú oktatás alsó négy osztályában folyhat anyanyelven a tanítás a nemzetiségi oktatási intézményekben, a felsőbb osztályokban viszont már át kellene térniük a tantárgyak ukrán nyelvű tanítására. A kijevi retorika szerint ugyanakkor Kijevnek nem volt célja a kisebbségek jogainak csorbítása, sőt a nemzetközi felháborodás tulajdonképpen a törvény félreértelmezésén alapul. Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök ezért utasította az oktatási és a külügyminiszterét, hogy találkozzanak az európai uniós tagállamok Kijevben akkreditált nagyköveteivel, és magyarázzák el nekik az új jogszabály részleteit.
Vjacseszlav Kirilenko kulturális és humanitárius ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes közben a nemzeti kisebbségek rossz ukrántudásával magyarázta a törvénymódosítást – írta meg ungvári tudósítónk. Kirilenko ugyanis abszurdnak nevezte, hogy Kárpátalján vannak olyan járások és falvak, ahol egyáltalán nem beszélnek ukránul. Indoklása szerint ez egy szuverén államban elfogadhatatlan, s a törvény ezen kíván változtatni.
Egyébként jól megfigyelhető, hogy a hivatalos ukrán kommunikációban erre helyezik a fő hangsúlyt. Kiemelik: Ukrajnában jelenleg 735 oktatási intézményben 400 ezer gyerek tanul a nemzeti kisebbségek nyelvén. Az elmúlt évek adatait figyelembe véve többségük elbukott az ukrán érettségi vizsgán. Magyarázatuk szerint ez indokolja a változtatásokat. Arról persze egy szót sem ejtenek, hogy a kárpátaljai érdekvédelmi szervezetek és az itteni pedagógusszövetség évek óta sürgeti az ukrán nyelv elsajátításának módszertani megváltoztatását; Beregszászban korábban kísérleti program is indult.
Ám a vonatkozó minisztériumi magyarázat mégis tartalmaz egy lényeges kitételt. Azt írják, amennyiben a kisebbségi nyelv az Európai Unió valamely nyelvéhez tartozik, akkor egy vagy több tantárgy is azon a nyelven oktatható. Ez akár mentőövet is jelenthetne a kárpátaljai magyar iskoláknak, merthogy a magyar az EU egyik hivatalos nyelvének minősül.