Twitter-üzenetre ébredt a sztárvállalkozót követő közösség. „Ebben a pillanatban a The Boring Company megkapta a szóbeli engedélyt, hogy megépítse a New York–Philadelphia–Baltimore–Washington DC útvonalon a Hyperloopot. New York–Washington 29 perc alatt, városközponttól városközpontig, tucatnyi megállóval minden városban.” Elon Musk elmélete szerint a Hyperloop egy föld alatti csőben suhan vákuumtechnológia segítségével, átlagos sebessége 970 kilométer lenne óránként, de fel tud gyorsulni 1200 kilométerre is. Ehhez persze meg kell építeni a csővezetéket, mintha metrót kellene fúrni a rendkívül zsúfolt New York–Washington viszonylaton. Épp ez az, amire nemigen szoktak engedélyt adni, főleg egy soha ki nem próbált rendszer esetén, amely alapvetően rendezné át a városokat.
„Elon Musk nem keresett meg minket ezzel a kéréssel” – mondta Mike Dunn, Philadelphia városának szóvivője, hozzátéve: számos nyitott kérdés van az eddig be nem bizonyított technológia kapcsán, amíg valósággá válhat. Ben Sarle a New York-i városháza nevében nyilatkozott, állítása szerint sem ő, se senki a munkahelyén nem hallott Muskról vagy képviselőiről. Ugyanígy csodálkozott Baltimore és Washington is, a két város a sajtóból értesült az egész ötletről. Ez nem az első ilyen próbálkozása Musknak. Az év elején Los Angelest kötötte volna össze San Franciscóval a Hyperloop segítségével, azt ígérve, hogy hónapok alatt megoldja a filmfőváros közlekedési gondjait.
Ennek első lépéseként alagutat ásott volna a SpaceX nevű cége Los Angeles-i központjától, ám egyelőre nem kért és nem is kapott engedélyt, hogy feltúrja a repülőtér közelében fekvő telkeket. Elon Musk az első Twitter-üzenetet követően újabb levelet küldött, amelyben azt írta, valóban időbe fog telni megszerezni az írásos engedélyeket, de optimista, hogy ez hamarosan megtörténik. A célját mindenképp elérte. Az első üzenetet 34 ezer ember küldte tovább ismerőseinek, a hír bejárta az egész sajtót. A második, kissé realistábban hangzó levelet mindössze ezer ember tartotta fontosnak továbbküldeni.
A Hyperloop elméletben már nagyon sok helyen megépült. Emlékezetes, hogy az amerikai nagyvárosok mellett Dubajt és Abu-Dzabit akarta Musk összekötni a vákuumcsővel, sőt egy pillanatban a Pozsony és Budapest közötti építkezés is felmerült, természetesen anélkül, hogy az illetékesekkel beszéltek volna. A technológia működőképességéről nincsenek bizonyítékok, csak látványtervek, modell sem készült a közlekedést forradalmasítani igyekvő találmányról.
Ha figyelembe vesszük, hogy egy létező autógyár új modellje legalább két-három évvel azután gördülhet ki a forgalomba, hogy azt a tervezőmérnökök kidolgozták, mert mindenféle engedélyt be kell szerezniük a gyártóknak, például a közlekedésbiztonság és a környezetvédelem miatt, igen valószínűtlen, hogy bárki engedélyezne egy soha senki által nem látott, főként diákok vezette kutatócsoportok által fejlesztett, de be nem mutatott óriás metrót.