Három évtized leforgása alatt nem volt olyan francia elnök, aki ennél rosszabb népszerűségi mutatót produkált volna, írja a The Washington Post. „Francois Hollande már Nizza előtt rendkívül népszerűtlen volt. […] Személyének a hadsereg főparancsnoki tisztsége adott még tartást, de már ebből a szempontból sem tud sokat felmutatni” – idézi a Financial Times Jérome Fourquet-t.
A politikai szakértő szerint hiteltelenné tette a francia elnököt, hogy órákkal a rendkívüli állapot végének bejelentése után a nizzai támadás megtörténhetett. Mint mondta, a francia polgárok megértik, hogy vannak nehezen megakadályozható merényletek, de a kormány fellépésének hiánya elfogadhatatlan számukra. Tegnap újabb mélyponthoz érkezhetett Hollande népszerűsége, az Iszlám Állam által felvállalt normandiai késelés után elnökellenes posztok özönlötték el az internetet. „Hollande még miért köztársasági elnök? Bármelyik, magát csöppet is tisztelő emberi lény rögtön lemondott volna!” – írja Twitter-blogján a francia Antoun.
A francia köztársasági elnök mellett a legtöbben a nyitott határok politikájának élharcosát, Angela Merkelt említik. Németország hét nap leforgása alatt megélt egy baltás és késeléses támadást, egy tömeges lövöldözést és egy robbantásos öngyilkos merényletet. A legutóbbi, szíriai menedékkérő által elkövetett akció után hatalmas nyomás nehezedik a német kancellárra, hogy megvédje a szinte feltétlen befogadáson alapuló menekültpolitikáját. „Csak a múlt évben 1,2 millió migránst fogadtunk be. Most láthatjuk, hogy ketyegő bombák vannak közöttük” – fogalmazott Petry Bystron, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak nevű párt bajor pártelnöke. A hatalmas migrációs nyomást megélt – a mostani támadások többségének otthont adó – Bajorország miniszterelnöke, Horst Seehofer szintén változást sürget.
A merkeli menekültpolitikát korábban élesen bíráló politikus a merényletek fényében valamennyi menedékkérőt biztonsági ellenőrzés alá venné, azokat is, akiket már átvilágítottak. Merkel pártjának, a CDU-nak az egyik képviselője, Armin Schuster a befogadás kultúrájára utalva a Stuttgarter Zeitung című lapnak elmondta: az elbocsátás, búcsúzás kultúrájára és nagyobb szigorúságra is szükség van, mert a jogállami működést az érkező menekültek igen engedékenynek érzékelik és „egyesek azt gondolhatják, hogy bármit megengedhetnek maguknak”. Németországban egyébként minden korábbinál nagyobbra, 83 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik a bevándorlást és az integrációt tartják a legfontosabb kihívásnak – mutatta ki egy tegnap ismertetett felmérés.