Még folyik a mentés Olaszországban, ahol a földrengés sújtotta régiókban a mentőcsapatok egyre kevesebb reménnyel keresik a túlélőket. „Nem szabunk magunknak határidőt, a 2009-es L’Aquila-i földrengés után még 72 órával is találtak túlélőt” – mondta tegnap a tűzoltóság szóvivője, Luca Cari az ANSA olasz hírügynökség szerint. Az elmúlt két napban egész Európát sokkoló tragédia bontakozott ki Közép-Olaszországban, ahol a Richter-skála szerinti 6,2 erősségű rengés szedett áldozatokat – lapzártánkig 250 körülire emelkedett a halottak száma.
Hatéves ikerpár, melynek csak egyik tagja élte túl a természeti csapást, édesanya, aki elvesztette a 18 hónapos csecsemőjét – számol be a Corriere della Sera olasz lap a drámai történetekről. De találhatók ellenpéldák is: tegnap a mentők egy tízéves kislányt épségben emeltek ki a romok alól tizenhét órával a katasztrófa után, és egy, a rengés alatt autóban csókolózó szerelmespárt is ki tudtak menekíteni. A szerencsésen végződő történetek mellett azonban jóval több a tragikus végű, és még százakat keresnek a mentőalakulatok és az őket segítő civilek. A beszámolók szerint az olasz polgári védelem és a tűzoltóság tapasztalt emberei is gyakran a sírással küszködnek élők és halottak megtalálásakor. A halálos áldozatok mellett több százra tehető a sérültek száma, és közel háromezren maradtak otthon nélkül. A helyi tudósítók szerint sokan kétségbeesve kiabálják szeretteik nevét, a harminc kutyás mentőegység kutyái pedig egyre kevesebb szimatot fognak. A túlélőkkel a mentők mellett az odaérkezett pszichológusok is foglalkoznak.
Bár Olaszország két geológiai törésvonalon fekszik, így nem idegenek a területtől a földrengések, az olasz sajtó arról számolt be, hogy a megelőző intézkedések nem tökéletesek: az épületeknek például hetven százaléka nem felel meg a földrengésbiztonsági előírásoknak. Ugyanakkor a katasztrófa sújtotta településen, Amatricében a 2012-ben felavatott, földrengésbiztos általános iskola épülete sem teljesített a várt módon: szabályosan szétmorzsolódott, írja az MTI. A múlt éjszaka több mint hatvan utórengés történt, a legerősebb 4,5-es volt, ám ezek nem okoztak már jelentősebb károkat.
Tízévente reng így a Föld
A földrengések eloszlása a Föld felszínén nem egyenletes, döntő többségük jól körülhatárolható zónákban keletkezik. Általában három fő zónát különböztetünk meg – olvasható a Földrengés.hu honlapon. A legfontosabb a Csendes-óceán körüli úgynevezett cirkumpacifikus övezet, ahol a földrengéseknek mintegy 70 százaléka pattan ki. A második az alp-himalájai öv, amely a Földközi-tenger térségétől Törökországon, Kínán keresztül húzódva Indonéziánál csatlakozik a cirkumpacifikus övbe. Itt keletkezik a világ földrengéseinek mintegy 15 százaléka. A harmadik övezetet az óceánközépi hátságok alkotják, amelyek a rengések 7 százalékáért felelősek. A fennmaradó mintegy 8 százalék bárhol kipattanhat. Tóth Zoltán szeizmológustól tudjuk, hogy az afrikai lemez évente 2-2,4 millimétert halad észak felé. (Ha kellően sok időt várunk – évmilliókat –, akkor megfigyelhetnénk, amint Gibraltárnál összeér Afrika és Európa.) A két kőzetlemez egymásnak feszülése miatt Közép-Olaszországban nagyjából tízévente várható legalább hatos erősségű rengés. A lemezek találkozása nemcsak a földrengésekben érhető tetten: ezzel magyarázható az Alpok-hegység jelenleg is tartó emelkedése. Hasonló okból gyűrődik a Himalája. A Kárpát-medencében katasztrofális méretű földrengések nagyon ritkák. Hazánkban 1763-ban, Komáromban volt a legnagyobb földrengés. A város harmada elpusztult, 63-an meghaltak. (Ö. Z.)