A tapasztalt politikust – az RMDSZ egyedüli képviselőjét, aki 1990 óta tagja a bukaresti törvényhozásnak – a Maszol.ro portál és a Krónika című lap is megszólaltatta csütörtökön a jobboldali ellenzék, a szakmai intézmények és civil szervezetek által kifogásolt tervezetek ügyében.
Márton Árpád nyilvánvaló félretájékoztatásnak nevezte, hogy a közkegyelmi tervezet a korrupt politikusok büntetőjogi felelősségének megszüntetését célozza, és alaptalannak tartja azt a feltételezést is, hogy a kormány azt – előzetes társadalmi vita nélkül – már szerdai ülésén sürgősségi rendelettel hatályba léptette volna, és ezt csak az államfő közbelépése akadályozta volna meg.
„A január 18-i dátumozás racionális lépés volt, hiszen a rendelet csak azokra a bűncselekményekre vonatkozhat, amelyet a nyilvánosságra hozatalának pillanatáig követtek el. Ellenkező esetben a hatályba lépéséig, jelen esetben február 18-ig, a jogszabály rendelkezéseinek tudatában, bárki nyugodt szívvel elkövethet kisebb bűncselekményeket” – idézte a képviselőt a Maszol.ro.
A tervezet bírálóinak egyik kifogása szerint a kormány a börtönök túlzsúfoltságára hivatkozik, ennek ellenére közkegyelemben részesítene felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt személyeket is. Az RMDSZ-es politikus ebben sem lát problémát. Emlékeztetett, hogy rendszerint a súlyos bűncselekmények elkövetőit ítélik el letöltendő börtönbüntetésre. „Nem racionális az, hogy az is mentesüljön a büntetés alól, akik kevésbé súlyos bűncselekményt követett el, akárcsak a letöltendő börtönre ítéltek?” – tette fel a kérdést.
Márton Árpád kifejtette: a közkegyelmi rendelet egyik célja a börtönök tehermentesítése, de a másik cél sokkal fontosabb: az, hogy a kisebb bűncselekmények elkövetői ne embertelenedjenek el a jelenlegi büntetés-végrehajtási intézetek embertelen körülményei között. „Ezeknek az embereknek az integrációja sikeres lehet” – magyarázta a politikus.
A büntető törvénykönyvet és a büntetőjogi perrendtartást módosító tervezetről azonban rossz véleménye Márton Árpádnak. Ez ugyanis szerinte nem küszöböli ki az alkotmányellenes előírásokat, sőt, a nyilvánosságra került szöveg hatályba lépése szerinte újabb alkotmányossági gondokat okozna.
A képviselő példaként említette az összeférhetetlenség kiterjesztését bármilyen jogi személy alkalmazottaira, és azt az előírást is, miszerint csak a 200 ezer lejnél (14 millió forint) nagyobb kárt okozó visszaélés minősülne bűncselekménynek.
A feljelentési időszak korlátozását az RMDSZ frakcióvezető-helyettese viszont „abszolút indokoltnak” tartja, mivel elmondása szerint – főleg politikusok esetében – gyakran megtörtént, hogy vádalkut ajánlott az ügyész arra az esetre, ha valaki ellen feljelentést tesz a beidézett gyanúsított. Így előfordult, hogy valaki 2016-ban egy 2009-es eset kapcsán tett feljelentést, holott már alig emlékezett a részletekre, de így legalább nem került vizsgálati fogságba, vagy ha őt is meggyanúsították, nem kellett visszafizetnie az okozott kárt.
„Márpedig ha valaki becsületes állampolgár, akkor tegye meg a feljelentést a tudomására jutott bűncselekményekről hat hónapon belül, az is elég hosszú időszak” – mondta a Krónikának Márton Árpád.