A májusban előzetes formában már megkötött megállapodáshoz a kormány nagy reményeket fűzött, véglegesítése azért futott zátonyra, mert a Hizb-i-Iszlami fegyveres szárnya új követelésekkel állt elő, közöttük az afgán egységkormány távozására vonatkozó igénnyel.
Hekmatjar a szervezet újságjában, a Daily Shahdatban egy álnéven írt publikációban azt írta, hogy a kormány „nem folytatott jóhiszemű tárgyalásokat, és olyan követeléseket támasztott, amelyeket a másik fél nem tudott teljesíteni.
Noha a Hizb-i-Iszlami a tálib felkeléshez képest az utóbbi években elenyésző szerepet játszott és ezért a biztonsági helyzetet tekintve várhatóan nem jelentett volna közvetlenül számottevő változást a velük való békekötés, egy ilyen megállapodással Asraf Gáni kormányfő bizonyítani tudná, hogy képes előrelépni a felkelőcsoportok és a kormányzat közötti szembenállás politikai síkra terelése felé.
Az előzetes békemegállapodás többek között azt tartalmazta, hogy a Hizb-i-Iszlami tagjait nem fogják felelősségre vonni a múltban elkövetett bűnökért, a kormány pedig megpróbálja elérni, hogy levegyék a csoportot az ENSZ feketelistájáról.
A véreskezű hadúrnak számító, 68 éves Hekmatjart a nyolcvanas években Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok is bőkezűen támogatta az Afganisztánt megszálló szovjet csapatokkal szembeni harcban. Hekmatjar és hívei később több ezer civillel végeztek a Kabulért vívott polgárháborúban.
A 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadás utáni amerikai inváziót követően az afgán kormány és a nemzetközi csapatok ellen harcoló Hizb-i-Iszlami a tálibok után a második legnagyobb felkelőcsoporttá nőtte ki magát, s elsősorban az ország keleti, északkeleti részén aktív. Az Egyesült Államok terrorcsoportként tartja számon a szervezetet.