A két állami vezető megállapodott abban, hogy a két ország közti esetleges nézeteltéréseket a jövőben párbeszéd útján rendezik. Vucic és Zaev azután egyeztetett telefonon, hogy Szerbia vasárnap minden magyarázat nélkül sürgősen hazahívta konzultációra szkopjei nagykövetségének minden alkalmazottját.
Belgrád azzal vádolta meg Szkopjét, hogy a macedón titkosszolgálat követte és törvénytelenül megfigyelte a szerb diplomatákat. Macedónia ugyanakkor visszautasította, hogy kémkedtek vagy szándékukban állt volna kémkedni a szerb diplomaták után.
Ivica Dacic szerb külügyminiszter korábban a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy a diplomaták egy részét már jövő héten visszaküldik Szkopjéba, a nagykövet viszont csak később tér vissza a külképviseletre, miután minden konzultáció befejeződik Belgrádban.
Macedón kormányilletékesek azt a véleményt fogalmazták meg, hogy Szerbia azért hívta vissza diplomatáit, mert dühíti, hogy Macedónia javasolni akarja Koszovó felvételét az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetébe (UNESCO). A szkopjei kabinet közleményt is kiadott, amely szerint Macedónia a szavazásnál figyelembe veszi az európai uniós tagországok többségének javaslatát.
Szerbia korábban elismerte Macedónia alkotmányos nevét, a Macedón Köztársaságot, míg a legtöbb EU-tagország és az ENSZ is Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságként említi az országot. Belgrád most azzal fenyegetőzött, hogy visszavonja a határozatát és majd ő is az európai uniós tagországok többségének álláspontja szerint dönt. A névvita miatt Macedónia európai uniós és NATO-integrációja is késlekedik, Görögország ugyanis addig nem hajlandó szabad utat adni északi szomszédjának, amíg az nem mond le a Macedónia névről.
Belgrád korábban egyszer már élt a diplomaták hazarendelésével: 2008 tavaszán, miután Koszovó kikiáltotta függetlenségét, amit azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.