Christine Lagarde a Süddeutsche Zeitung pénteki számában megjelent nyilatkozatában hangsúlyozta: elsőrendű fontosságú az átfogó és mélyreható nyugdíjreform végrehajtása, amely egyszersmind a gazdasági teljesítő képesség növelésének a kulcsa. További feltétel, hogy a görög adósságállomány fenntartható szintre álljon be – mondta Lagarde.
Az IMF már régóta sürgeti, hogy Athén hajtson végre szigorú nyugdíjreformot, az euróövezeti országok pedig egyezzenek bele a görög adósság átütemezésébe és csökkentésébe. Görögország a múlt héten nyújtotta be a nyugdíjreformra vonatkozó tervezetét Brüsszelnek. Euróövezeti tisztségviselők nagyratörőnek és elfogadhatónak nevezték főbb vonalaiban a terveket, ugyanakkor kifogásolták, hogy fontos számszerű adatok hiányában nem derült ki világosan, milyen hatással lesz a reform a görög költségvetésre.
Az IMF vezérigazgatója szerint Görögország megkezdte ugyan a nyugdíjrendszer megreformálását, de az eredmény még nem látható, és a valutaalap várhatóan csak a második félévben dönti el, hogy csatlakozik-e a 2010 óta már harmadik, kemény feltételekhez kötött, összesen 86 milliárd eurós európai hitelprogramhoz. Lagarde nyitva hagyta a kérdést, hogy az IMF mennyivel szállna be a programba.
Görögország a múlt héten nyújtotta be a nyugdíjreformra vonatkozó tervezetét Brüsszelnek. Euróövezeti tisztségviselők főbb vonalaiban nagyratörőnek és elfogadhatónak nevezték a tervet, de kifogásolták, hogy fontos számadatok hiányában nem derült ki világosan, milyen hatással lesz a reform a görög költségvetésre.
Görögország végül beleegyezett, hogy az IMF részt vegyen a mentőcsomagban, noha Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök még tavaly decemberben is arról beszélt, hogy nincs szükség a valutaalapra, Görögország az euróövezet országainak segítségével képes lesz úrrá lenni a válságon. A legnagyobb euróövezeti gazdaság, Németország viszont ragaszkodott hozzá, hogy az IMF is csatlakozzon a hitelezőkhöz, mert ez még erősebb garancia a görög reformok végrehajtására.