Megsemmisítette tegnap az osztrák alkotmánybíróság az államfőválasztás május 22-én tartott második fordulójának eredményét, mivel szabálytalanságokra derült fény. „Döntésünknek nincs győztese és nincs vesztese. Egyetlen célja van: megerősíteni a jogállamba és a demokráciába vetett bizalmat” – mondta tegnap az alkotmánybíróság elnöke, Gerhart Holzinger. Mint fogalmazott, az alkotmánybíróság által megállapított szabálytalanságok befolyásolhatták a választás végeredményét, azt pedig a bíróságnak nem szükségszerű megállapítania, hogy történt-e szándékos visszaélés. Gerhart Holzinger szerint a húsz megvizsgált körzetből 14-ben vétettek a választási törvény ellen, ugyanis jellemzően az illetékes személy jelenléte nélkül bontották fel a szavazólapokat tartalmazó borítékokat.
Nagyjából 78 ezer szavazólap esetében állapítottak meg olyan szabálytalanságot, amely lehetőséget nyújthatott a visszaélésre.
A Zöldek által támogatott 72 éves közgazdász, Alexander Van der Bellen mindössze harmincezer szavazattal kapott többet, mint ellenfele, a nacionalista Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje, a 45 éves Norbert Hofer. A végeredmény szerint Van der Bellen a szavazatok 50,35 százalékát szerezte meg, Hofer pedig 49,65 százalékos eredményt ért el. Az FPÖ azonban a bíróságon megtámadta az eredményt, mondván, a levélben történt szavazatok sokaságát – amelyek éppenséggel Van der Bellen javára fordították meg a versenyt – törvénytelenül kezelték. Beadványában az FPÖ azzal érvelt, hogy a 117 választási körzetből 94-ben kezelték rosszul a szavazócédulákat. Hangsúlyozták azt is, hogy több ezer borítékot a szavazás lezárulta előtt arra nem jogosult személyek nyitottak fel. Az a gyanú is felmerült, hogy 16 éven aluliak és szavazásra nem jogosult külföldiek is leadták a voksukat.
Bár a legtöbb európai államfőhöz hasonlóan az osztrák elnök is elsősorban ceremoniális feladatokat lát el, Európát lázba hozta annak az eshetősége, hogy a bevándorlóellenes és euroszkeptikus Szabadságpárt magas rangú pozícióba delegálhatja egyik politikusát. Norbert Hofer korábban ígéretet tett arra, hogy amennyiben ő lesz Ausztria következő államfője, határozottan fogja képviselni pártja politikáját, s kész feloszlatni a kormányt is. Egy nemrég adott interjúban pedig úgy fogalmazott, hogy ha az Európai Unió rossz irányba fordul, Nagy-Britanniához hasonlóan Ausztriában is szervezhetnek népszavazást az EU-tagságról. Az új választás kimenetelét nehéz előre megjósolni, de elemzők szerint a britek kilépése az Európai Unióból egyaránt erősítheti a nacionalista mozgalmakat Európában, de akár nagyobb óvatosságra és körültekintésre is késztetheti a választópolgárokat.
Norbert Hofer örömének adott hangot az alkotmánybíróság döntése nyomán, mondván, bízik a jogállamban. Alexander Van der Bellen pedig azt mondta, bízik az újabb győzelemben és hogy széles körű társadalmi támogatást kíván szerezni a különböző pártokkal szimpatizálóktól, a különböző vallású és kultúrájú emberektől. Az új osztrák kancellár, Christian Kern szerint az alkotmánybíróság határozata azt mutatja, erős a demokrácia Ausztriában és működik a jogállam. Kiemelte: a döntés nem választási csalásról szól, hanem arról, hogy a formai követelmények nem teljesültek.
Szoros eredmény várható
Werner Fasslabend, az Ausztriai Európai és Biztonságpolitikai Intézet elnöke nem kívánja megjósolni az újabb osztrák elnökválasztás eredményét, mivel a múltkori is annyira szoros volt. A lapunknak nyilatkozó volt osztrák védelmi miniszter szerint a szoros eredmény nem jelenti azt, hogy megosztott volna az osztrák társadalom, csupán azt, hogy két elnökjelölt esetén mindig kialakul bizonyos mértékű polarizáció. Úgy véli, a Szabadságpárt erősödéséhez és a hagyományos néppártok hanyatlásához három tényező járult hozzá: az osztrákok megunták a régi rendszert, a gazdasági válság kitörése óta az az érzésük, hogy a politikusok nem tesznek semmit, a menekültválság kapcsán pedig azt gondolják, tehetetlen az európai rendszer. – A politikusok csupán fél év elteltével reagáltak és zárták le a migrációs útvonalat. Orbán Viktor miniszterelnököt hevesen bírálták Európában, majd gyakorlatilag mindenki leutánozta őt – közölte Werner Fasslabend. Szerinte a magyar–osztrák kapcsolatok alapvetően nem szenvedték meg az utóbbi egy év történéseit, a feszültség elsősorban személyes okok miatt alakult ki. (K. Z.)