Hangsúlyozta, hogy az utóbbi idők történéseinek fényében – a bevándorlási hullám az elmúlt hónapokban sem apadt – nem működik a gyakorlatban az Európai Unió és Törökország által kötött megállapodás, amelynek értelmében Ankara több milliárd eurós brüsszeli pénzügyi segítség fejében megtesz mindent annak érdekében, hogy korlátozza a törökországi menekülttáborok lakóinak kivándorlását Európába. A miniszterelnök kijelentette, hogy meg kell állítani és kontroll alatt tartani a migrációs áradatot, hiszen több tíz millió ember indulhat még útnak Európa felé. Kiemelte, Magyarország rendelkezésre bocsátja minden szükséges eszközét azoknak, akik a második védvonal megépítésében részt vennének.
Hasonlóan fogalmazott a szlovák kormányfő, aki szerint Törökország és Görögország nemigen tudja feltartóztatni a migránsok tömegét, ezért az Európai Uniónak úgynevezett B tervet kell kidolgoznia Bulgária és Macedónia határainak megvédésére. „Bíznunk kell abban, hogy az EU és Törökország akcióterve működik, és szeretnénk látni görög kollégáinktól is egy szép meglepetést. De be kell vallanom, hogy meglehetősen kétkedő vagyok. Ezért is beszélünk B tervről a macedón és a bolgár határ biztosítása érdekében” – mondta Robert Fico. Beata Szydlo lengyel kormányfő a B tervről azt mondta: nem kirekesztő jellegű, és nem irányul senki ellen. Szerinte Európának józan ésszel és közös álláspontra támaszkodva kell megoldást találnia a problémákra. – Európának vissza kell szereznie az ellenőrzést a migránsok áradata fölött – hangsúlyozta. Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök is a migrációs válság közös megoldását sürgette, de arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Uniónak több támogatást kell adnia Bulgáriának és Macedóniának saját határvédelmi intézkedéseikhez.
A tegnapi tanácskozásra meghívást kapott Gjorge Ivanov macedón államfő és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök is, azoknak az országoknak a vezetői, amelyek a második védvonalat jelenthetik. A bolgár kormányfő szerint a csúcstalálkozó nem Görögország ellen irányult, de a görögöknek eleget kell tenniük kötelezettségüknek mint a schengeni övezet külső országa. A macedón elnök azt hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozó nem Görögország vagy más ország ellen irányult, de a migránsválság miatt Macedóniára nehezedő teher súlyosabb, mint amit bármely más uniós tagország visel.
A megbeszélések előtt a V4-ek közös nyilatkozatot fogadtak el a csoport megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Az úgynevezett prágai nyilatkozat szerint Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia miniszterelnökei óvnak az esetleges választóvonalak kialakulásától az Európai Unióban, és támogatják az EU további bővítését, erkölcsi kötelességüknek tartva, hogy a szervezet továbbra is nyitva álljon új tagok előtt. A választóvonalak létrejöttének veszélye miatt „készek vagyunk aktívan és határozottan megelőzni és meggátolni az új határok kialakulását. Meggyőződésünk, hogy európai partnereink osztják ezt a törekvésünket, és ilyen szellemben készek együtt dolgozni velünk” – olvasható a nyilatkozatban. A kormányfők figyelmeztettek: „A legutóbbi fejlemények, amelyek közös nevezője az uniós állampolgárok békéjének, biztonságának és jólétének a veszélyeztetése, az unió részéről közös választ kívánnak.” Ebből kiindulva az európai egység erősítését és az európai integráció elmélyítését alapvető fontosságúnak nevezték.
Különcök klubja?
A tegnapi prágai találkozót feszült várakozás előzte meg az Európai Unióban; számos nyugat-európai fővárosban aggódva figyelik, hogy a menekültválság kérdésében a V4-ek szembemennek az uniós elképzelésekkel. A Magyarországot korábban számos alkalommal bíráló Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter tegnap az Európai Unión belüli szolidaritás tiszteletben tartását kérte a visegrádi országoktól, s óva intette őket attól, hogy megalapítsák a „különcök klubját”. Elutasító véleményt fogalmazott meg Steffen Seibert német kormányszóvivő is, aki szerint az európai megoldás „összeurópai megoldást” jelent, amelyből egy európai ország sem marad ki, és nem valamely európai ország kárára valósul meg. A német külügyminisztérium szóvivője, Martin Schäfer szerint éppen ezért a görög külügyminiszternek is részt kellett volna vennie a visegrádi országok csúcstalálkozóján. Mint mondta, a V4-találkozó miatt a német nagykövetségek részéről mind a négy érintett visegrádi ország fővárosában demarst, azaz figyelmeztető tiltakozást adtak át a helyi kormány képviselőinek.
– Nem szabad kirekeszteni Görögországot a schengeni övezetből – közölte Sigmar Gabriel német alkancellár a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent írásában. Szerinte „megmérgezné az európai vitát”, ha megvalósulna az az elképzelés, hogy hivatalosan zárják ki Görögországot a schengeni övezetből, vagy a görög–macedón határon építendő határkerítésekkel gyakorlatilag kirekesszék onnan.