A közép-európai együttműködés fontosságát emelte ki tárgyalásán Orbán Viktor kormányfő és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát köztársasági elnök a Miniszterelnökség közleménye szerint. Az elnök asszonyt díszdoktorrá avatták a Budapesti Corvinus Egyetemen, és munkaebéden fogadta Áder János államfő. – Grabar-Kitarovicnak a horvát alkotmány ugyan szimbolikus szerepet szán, de a zágrábi belpolitika viharaival párhuzamosan aktívan nyilvánulhatott meg külpolitikai téren, és szerepe van a kétoldalú kapcsolatok megélénkülésében is, mégpedig nem csak Magyarország vonatkozásában. De évente kétszer a magyar vezetőkkel is találkozik – mondta a Magyar Időknek Ördögh Tibor Balkán-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa. Hozzátette: a horvát külpolitikában figyelemre méltó hangsúlyváltás, hogy keresik a kapcsolatot Közép-Európával; ez a visegrádi négyek felértékelődésének is köszönhető.
Noha az eddig leírtak a két ország felhőtlen viszonyára utalnak, a horvát elnök és Orbán Viktor találkozója után azt is közölték: szóba kerültek a vitás kérdések is, és ezek kapcsán a két vezető megerősítette saját korábbi álláspontját. A vitás kérdések a Mol–Ina-ügyet, illetve ahhoz kapcsolódóan Hernádi Zsolt Mol-vezető horvátországi vegzálását – megvesztegetéssel való megvádolását és az ellene való európai elfogatóparancsot – jelentik, és nem látszik, hogy bármelyik fél is engedne. A nézeteltérések miatt Magyarország a múlt héten nem támogatta Zágráb csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD). (Így tett Szlovénia is, de a két volt jugoszláv tagköztársaság határvitája miatt.) – Magyarország döntése kellemetlen meglepetésként ért, nem gondoltam, hogy ez fog történni – mondta vasárnap Grabar-Kitarovic.
– Ha ez valóban meglepte a horvát vezetést, akkor felkészületlenek voltak. Ez olyan alkalom, amikor az egyes államok rendszerint felhozzák a kétoldalú kapcsolataik nehézségeit, nyomásgyakorló eszközként is felhasználva azokat. Ugyanakkor nem lehet a végtelenségig használni ezt az eszközt, mert erodálódik – mondta Ördögh Tibor, aki szerint a magyar–horvát vegyes bizottság következő ülése lehet az a fórum, ahol az ügy felvetődhet. Grabar-Kitarovic tegnap azt mondta: a magyar miniszterelnök és az államfő biztosította őt arról, hogy „nincs szó zsarolásról, csupán a befektetői környezet védelméről”.
A Mol 2003-ban vásárolta be magát az Ina energiavállalatba, majd egyre nagyobb részesedést szerzett, ami ellenérzéseket is kiváltott Horvátországban. Jelenleg a Mol a cég 49,08 százalékával, illetve az irányító jogokkal rendelkezik, míg a horvát állam 44,84 százalékban tulajdonos. Andrej Plenkovic kormányfő decemberben jelentette be, hogy Zágráb kivásárolja a Molt.