Mint mondta, „ezeknek az embereknek a túlnyomó többsége a háború és a terror elől menekült hozzánk Szíriából és Irakból, humanitárius kötelességünk volt segíteni és ellátni őket”. Merkel az Európai Unió és Törökország márciusban kötött menekültügyi megállapodására is kitért, a kancellár szerint ő már tavaly augusztusban rámutatott Ankara szerepére a válság megoldásában. Hasonló megállapodásokat kell majd kötni más országokkal is, például észak-afrikai államokkal, hogy az EU jobban tudja ellenőrizni a Földközi-tengeri menekülési útvonalakat – emelte ki a német kancellár. Az ilyen megállapodások a menekülő emberek érdekeit is szolgálják, jobb nekik, ha hazájuk közelében maradhatnak, ahol alacsonyabbak a kulturális és nyelvi korlátok – véli Merkel.
A kancellár az interjú során újra elmondta a bevándorlási válság során sokat hangoztatott mondatot, miszerint meggyőződése, hogy „sikerülni fog”. A „wir schaffen das” kifejezés a Politico magazin szerint a tömeges bevándorlás egyik leginkább vitatott jelensége. „A mondata egy teljesen értelmezhetetlen utalást tartalmaz. Ki tudja, mit ért alatta?” – kérdi Joachim Scharloth, alkalmazott nyelvészettel foglalkozó szakember. A Kaliforniai Egyetem egy oktatója ezt megerősíti, a német származású Elisabeth Wehling szerint nem csoda, hogy sokan félreértelmezték Merkel szavait, hiszen a „wir schaffen das” gyakorlatilag azt jelenti, hogy az jön Németországba, aki akar.
A felmérések alapján háromból két német állampolgár maga sem hisz benne, hogy Merkelnek sikerülni fog. „Ha képesek lennénk rá, még több embert befogadnánk. […] Az embereknek a választókerületemben már elegük van ebből a mondatból” – idézi a Politico Karl-Georg Wellmannt, a CDU egy politikusát.
A Passauer Neue Presse szintén tegnap közölt egy, a kancellárral készített interjút, amelyben Merkel többek között az állam területén élő törököket szólította meg. Közölte: Németország nagy fokú lojalitást vár el tőlük, cserében pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy az érdekeik érvényesüljenek.