Még nincs vége a román kormányválságnak, bár a nehezebb részén túl van a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD), európai premierként sikerült egy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatnia saját miniszterelnökét. Az RMDSZ végül nem vállalt szerepet a parlamenti döntésben, miután egyetlen javaslatát sem emelte a törvényhozás napirendjére a PSD.
A Sorin Grindeanu megbuktatásáról döntő voksolás előtt – amikor kiderült, hogy az RMDSZ milyen elvárásokhoz kötötte a szociáldemokrata akciót támogató szavazatait – az 1990-es éveket idéző magyarellenes hullám öntötte el a teljes ellenzéki politikai palettát és a média jobboldalra húzó részét. Ezt követően hátrált meg a PSD.
A kérdés most az, milyen kihatással lehet ez a nyíltan soviniszta kampány az RMDSZ további politikai érdekérvényesítésére. Van-e ezek után esély a szociáldemokratákkal kötött megállapodásban foglalt törvénymódosítások, tervezetek elfogadására? Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az anyanyelvhasználati jogokat bővíteni kívánó közigazgatásitörvény-módosítás mindenképpen napirendre fog kerülni szeptemberben.
A politikus a Krónika című erdélyi napilapnak elmondta, a nyár folyamán megpróbálják intenzívebbé tenni a párbeszédet a román emberekkel, elkerülendő a mostani hangulatkeltés további kihatásait. „Európában nem nagyon látni ilyen farizeus társadalmat, mint a román. Miközben itthon üvölt az elképesztő magyarellenes, nacionalista hangulatkeltés, az államfő Berlinben kijelenti, hogy Romániában példaértékűen meg van oldva a kisebbségi kérdés.
És a két vonat nem csattan össze a fejükben hatalmas robajjal” – mondta Kelemen, aki ugyanakkor úgy véli, a politikában nem lehet cél az összeveszés, a megállapodásuk négy évre szól a jelenlegi bukaresti kormánykoalícióval.
Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint politikailag nem változtatott lényegileg az elmúlt hetek román belpolitikai vihara az RMDSZ helyzetén, mert a bukaresti kormánykoalíciónak csak kivételes esetekben van szüksége a magyarok parlamenti szavazataira, lévén hogy többségben vannak a törvényhozásban, és mint az elmúlt napok történései bizonyítják, könnyen kapnak más frakcióktól is átszavazókat egy kis biztatás után.
A kolozsvári születésű elemző úgy véli, az újabb kormányalakítás során fel fog merülni a magyar párt neve, de a szociálliberális koalíció szavazóbázisa nem nyitott a párbeszédre a három nagy témakörben, amelyet az RMDSZ kezdeményezett (közigazgatási törvénymódosítás, amellyel településenként tízszázalékos kisebbségi arányhoz köti az anyanyelvhasználat jogát, jelképek, székely zászló, március 15. hivatalos ünnepé nyilvánítása, illetve a kisebbségi törvény, amely lehetőséget adna a kulturális autonómiára).
A szakértő a Magyar Időknek elmondta, a Kelemen Hunorék által tágyalóasztalra emelt követeléseket követő román nacionalista felbuzdulás rövid távon nem használ ugyan az RMDSZ-nek, de legalább a közbeszéd részévé váltak, mit is akar a magyarok képviselete. „A baj az, hogy a magyar témát használja több román és külföldi, például orosz hatalmi tényező, az RMDSZ-nek nincs eszköze ezt a manipulációt ellentételezni” – tette hozzá az elemző.