Piata Trandafirilor tér – olvasható a közel fele-fele arányban magyarok és románok lakta Marosvásárhely központi terének névtábláján. Ravasz megoldás: kétnyelvű is, meg nem is. A korrekt persze a piata Trandafirilor, Rózsák tere lenne, de Dorin Florea polgármester ez utóbbit már soknak tartja. A marosvásárhelyi eset hűen tükrözi a romániai törvénykezés és a végrehajtás közötti szakadékot.
Most egy újabb, kisebbségi jogi szempontból minden igényt kielégítő jogszabály-módosítás kerül a bukaresti parlament napirendjére. Hogy ez mennyiben hoz újat a jelenleg érvényben lévő közigazgatási törvényhez képest, Ambrus Izabella Ágnest, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőjét kérdeztük, aki aktív szerepet játszott a tervezet kidolgozásában.
A jogász végzettségű politikus lapunknak elmondta, Románia következetesen ideális, példaértékű képet fest a kisebbségi jogok helyzetéről, annak ellenére, hogy a legtöbb kisebbségi jog az előírások ellenére sem érvényesül, azokat nem tartják be vagy egyszerűen megtagadják gyakorlati érvényesítésüket. – Eddigi tapasztalatunk és a számos peres ügy tárgyát képező jogsértés arra ösztönzött, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek védelméről szóló keretegyezmény, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája előírásait figyelembe véve, annak megfelelően módosítsuk a helyi közigazgatási törvényt – mondta Ambrus Izabella Ágnes.
A nemsokára terítékre kerülő javaslat az eddigi húsz százalékról tíz százalékra csökkenti azt a küszöböt, amely az anyanyelv hivatalos ügyintézésben való alkalmazásához szükséges kisebbségi részarányt jelöli egy településen. Bevezet továbbá egy kedvezményes küszöböt is, lehetőséget biztosítva azokon a településeken is az anyanyelvhasználatra, ahol nem teljesül a számaránybeli feltétel, de az intézmény vagy a hatóság vezetősége az anyanyelv használatának alkalmazása mellett dönt.
Az RMDSZ-képviselő különösen fontosnak tartja, hogy a tervezet pontosabban meghatározza azokat a közintézményeket, amelyek kötelesek a kisebbségi jogokat alkalmazni, s szankciókat vezet be azokat célozva, akik megszegik a kisebbségi jogok alkalmazását. Továbbá egy monitoring-ellenőrzési eljárást szabályoz, melynek alapján évente felmérik a törvényes jogok alkalmazását. Ugyancsak újdonságként, a kisebbségi nyelvén beszélő köztisztviselő személyzet évente anyanyelvi továbbképzéseken vesz részt. A brassói politikus elmondta, ugyancsak az utóbbi évek kellemetlen tapasztalata miatt a szimbólumhasználatot is szabályoznák. A módosítás szerint Románia és a területi egységek szimbólumai mellett etnikai, történelmi, kulturális és gazdasági identitást kifejező szimbólumok használata is lehetséges lenne – tájékoztatott Ambrus Izabella Ágnes.
Némileg meglepő módon a kórházakban és szociális intézményekben anyanyelvhasználatot biztosító törvény nemrég simán ment át a bukaresti parlamenten. Bár azt utólag az ellenzék megtámadta az alkotmánybíróságon, akciója nem járt sikerrel. A most napirendre kerülő módosítástervezet viszont már jóval keményebb diónak ígérkezik. Az RMDSZ képviselője szerint ennek vitája és elfogadása a kormányzó Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ közötti megállapodás, együttműködés próbaköve lesz.