A dél-amerikai országban a függetlenség napját ünnepelték szerdán. Az alkalmat kihasználva a kormánypártiak tüntetést szerveztek a törvényhozás épülete előtt. Sokan behatoltak a kertbe, ahol petárdákat hajigálva nagy felfordulást okoztak. Több tucatnyi vörös ruhás – a kormányzó szocialista párt színét viselő -, husángokkal fegyverkezett támadó bejutott az ülésterembe is, ahol szintén petárdákat robbantottak. Több ellenzéki képviselőt véresre vertek.
A tüntetők kilenc órán át nem engedték ki a parlamentből a bent rekedteket. Sötétedéskor a védőpajzsokkal felfegyverkezett rohamrendőrök és katonák kordont vontak a belvárosban lévő parlament köré, hogy lehetővé tegyék a törvényhozás evakuálását, de csak többszöri próbálkozás után sikerült kiüríteni az épületet. A kormánypárti tüntetők petárdákkal dobálták az épületből kijövőket.
Az evakuálás előtt néhány perccel Julio Borges parlamenti elnök azt mondta, hogy összesen 350 ember – politikus, képviselő, újságíró és a függetlenség napi ünnepre érkezett vendég – rekedt az épületben. Öt képviselő és a törvényhozás hét alkalmazottja sérült meg. Burges lövöldözésről is beszámolt, és azt mondta, hogy vérfoltok borítják belül a törvényhozás épületét, a tüntetők gépkocsikat rongáltak meg, és az övét is tönkretették.
„A venezuelai erőszaknak van kereszt- és vezetékneve: Nicolás Maduro” – fogalmazott a parlamenti elnök.
A történteket több latin-amerikai ország, köztük Argentína, Brazília, Kolumbia és Mexikó is elítélte. Nicolás Maduro is elítélte az erőszakcselekményeket, és a történtek kivizsgálására utasította a hatóságokat. „Békét akarok Venezuelában. Senkitől sem tűrök el erőszakot” – mondta az államfő. Hasonló tartalmú közleményt adott ki a kormány is.
Venezuelában az ellenzék van többségben a parlamentben, de a hatalmi harcban egyelőre nem sikerült leváltania a szocialista kormányt. Nicolás Maduro elnök posztja megtartása céljából alkotmányozó nemzetgyűlési választást írt ki július 30-ára, hogy felülírhassák a végrehajtó hatalom előtt álló jelenlegi korlátozó rendelkezéseket. A parlament erre azzal válaszolt, hogy július 16-ra népszavazást írt ki az alkotmányozó nemzetgyűlés támogatásáról vagy elutasításáról.
Április óta folyamatosak az ellenzéki tüntetések, amelyekre a kormány erőszakkal válaszol. Legfrissebb hírügynökségi jelentések szerint a halálos áldozatok száma elérte a kilencvenegyet.
Az amerikai külügy szerint elfogadhatatlan a venezuelai parlament elleni támadás
A Heather Nauert külügyi szóvivő által szerda este kiadott közlemény leszögezi: „a függetlenség ünneplése közepette elkövetett erőszak támadás a demokratikus elvek ellen, amelyek oly értékesek voltak a Venezuela függetlenségéért 206 esztendővel ezelőtt harcoló férfiak és nők számára”.
A külügyminisztérium szóvivőnője arra szólította fel a venezuelai kormányt, hogy vegye védelmébe a parlamentet, biztosítsa, hogy a kilencórás blokádban megsebesültek megfelelő orvosi ellátást kapjanak, és a támadókat vonják felelősségre. A közlemény egyúttal arra is felszólít minden érintett felet, hogy „mondjon le az erőszakról”.
Az amerikai külügyi szóvivő a közleményben kiemelte: az Egyesült Államok elítéli a venezuelai kormány fokozódó önkényuralmi törekvéseit és az alkotmányozó országgyűlés összehívását, amelyet „Venezuela demokratikus intézményei kiüresítésének” tart.
A közleményben Washington felszólította a venezuelai kormányzatot, hogy tartsa magát a tavaly ősszel, a Vatikán segítségével megindított párbeszédben vállalt kötelezettségeihez. Vagyis „tartson mielőbb szabad és hiteles választásokat, tartsa tiszteletben az alkotmányt és a nemzetgyűlést, valamint azonnal és feltételek nélkül bocsássa szabadon a politikai foglyokat”.