„Maduro szó szerint államcsínyt hajtott végre. Ez diktatúra. Riasszák az egész világot! – jelentette ki Julio Borges házelnök a törvényhozás épületének ajtajában pénteken, írta a La Nación argentin lap. „Puccs Venezuelában”; „Alkotmányrombolás” „Visszalépés a demokráciában” – írták a latin-amerikai lapok szalagcímei. A legfelsőbb bíróság indoklása egyébként az volt, hogy a törvényhozás munkájában három olyan ellenzéki képviselő is részt vesz, aki a bírák szerint nem jogszerű módon nyerte el mandátumát.
Maduro végül engedett a nyomásnak. Péntek este összehívta az állambiztonsági tanácsot, s felszólították a bírói szervet az intézkedés visszavonására, amely másnap reggelre meg is történt. „Legyőztük a problémát. Ezzel megmutattuk a párbeszéd erejét” – jelentette ki az elnök. A történetnek azonban nincs vége. „A visszalépés etikus, de nem elegendő” – fogalmazott Twitter-oldalán Gonzalo Himiob venezuelai büntetőjogász. A szakértő szerint az elnök továbbra is olyan rendkívüli hatáskörökkel rendelkezik – beleértve a katonai és büntetőjogi hatásköröket –, amelyekkel továbbra is önkényesen tud kormányozni. A politikai válsággal párhuzamosan a venezuelai gazdaság is romokban: az alapvető élelmiszerek 68 százalékából hiány van a boltokban, miközben az infláció ellenőrizhetetlenné vált. A parlament március közepén humanitárius válsághelyzetet hirdetett, hiszen például a gyógyszerek mellett a tiszta víz is hiányzik.
A Mercosur (Dél-amerikai Közös Piac) válságtanácskozást hívott össze szombaton Buenos Airesben. Az argentin, a brazil, az uruguayi és a paraguayi külügyminiszter egy közös dokumentumban felszólította a venezuelai vezetést, hogy azonnal garantálja a hatalmi ágak szétválasztását. A választási menetrend követése, az emberi és személyiségi jogok tiszteletben tartása és a politikai foglyok szabadon engedése is szerepelt az EU-hoz hasonlóan működő latin-amerikai szervezet követelései között. A 2015-ben többségbe került ellenzék egyébként előre hozott választásokat szorgalmaz, ám a kezdeményezést az illetékes szervek elutasították. A felháborodott nép mindenesetre az ország több pontján is tüntetést tartott a hét végén, követelve az elnök lemondását, számolt be a venezuelai Maduradas nevű oldal.
A latin-amerikai politikai elemzők egyetértenek abban, hogy az ellenzéknek jelenleg nincs nagy mozgástere. „A nemzetközi közösség hatékony válaszadása is igen korlátozott” – mondta Guillermo Tell Aveledo, a caracasi Metropolitana Egyetem professzora az El Comercio gazdasági lapnak. „A legtöbb szankció csak súlyosbítja Venezuela belső válságát. Nincs hatása a kormányra, amelynek még mindig ott a kezében az ütőkártya: az olajból származó profit.”