Nagy fába vágta fejszéjét Emmanuel Macron francia államfő, amikor tegnap elkezdett dolgozni elnöksége egyik legmeghatározóbb problémáján: a munka törvénykönyvének egyszerűsítésén. Macron még csak tíz napja ül az elnöki székben, de munkaügyi miniszterével, Muriel Pénicaud-val máris találkozósorozatot kezdeményezett a francia szakszervezetekkel és üzleti körökkel. (Pénicaud korábban a franciaországi Danone élelmiszeripari vállalat személyzeti főnöke volt.) Azt szeretnék kideríteni, hogy a két táborban van-e valami közös, amelynek alapján meg lehetne reformálni az ország túlkomplikált munkajogi előírásait. A cél az lenne, hogy a béralkut a vállalatok egyenként kössék meg az alkalmazottakkal, s ne ágazati megállapodások szülessenek a szakszervezetek hathatós közreműködésével. Az erről szóló törvénytervezet várhatóan csak a júniusi parlamenti választások után fog megszületni.
A problémán már legalább két évtizede rágódnak az egymást követő elnökök, eleddig a befolyásos szakszervezetek megakadályoztak minden változást, amely csorbította volna a tagság munkahelyvédelmi jogait. Macron is szentül megfogadta, hogy rugalmasabbá teszi a francia munkaerőpiacot, s ez központi eleme lesz gazdasági növekedési stratégiájának. Az Európai Bizottság hétfőn adta ki ajánlását a kérdésben, mondván, „Franciaországnak nyíltabbá kell tennie munkaerőpiacát az álláskeresők előtt, különös tekintettel a kevésbé képzett dolgozókra és a migráns hátterű emberekre. A kormánynak tovább kell enyhítenie a munkaadókra nehezedő jogi terheket”.
A 3000 oldalas munka törvénykönyve a bértárgyalások és az elbocsátások szabályozásán túl olyan témákat is részletesen taglal, mint például az illemhelyen töltött idő vagy a munkahelyül szolgáló helyiség ablakainak mérete. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter így kommentálta az elnök kezdeményezését: „Mindannyian tudjuk, hogy a munkajogi törvény megreformálása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a vállalatok még több munkahelyet tudjanak létrehozni.”
Macron még Francois Hollande elnöksége idején gazdasági miniszterként részt vett az új munkajogi törvény kidolgozásában, amely többek között korlátozta volna a végkielégítés összegét, illetve könnyebbé tette volna a munkaadók számára a dolgozók elbocsátását gazdasági visszaesés idején is. A tervezetet azonban a szakszervezetek nyomására erősen felvizezték, Macron pedig 2016 augusztusában otthagyta a kormányt. A jogszabályt még ugyanabban a hónapban kormányrendeletként hirdették ki. Franciaország második legnagyobb szakszervezete, a CGT máris jelezte, hogy Macron kemény ellenállásba fog ütközni.