A francia elnök szerint a brit üzleti szektor csak akkor férhet hozzá maradéktalanul a brit EU-tagság megszűnése után is az Európai Unió egységes belső piacához, ha Nagy-Britannia az ehhez kötődő szabályrendszer egészét teljesíti, „nem szemezgethet” az EU-val folytatandó együttműködés előnyeiből. Emmanuel Macron erről a BBC televízió tegnapi adásában beszélt.
Macron ezt már a múlt hét csütörtöki látogatását lezáró, Theresa May brit miniszterelnökkel tartott közös sajtóértekezletén is egyértelművé tette: ha a brit gazdaság – különösen a londoni City pénzügyi szektora – a brit EU-tagság megszűnése után is jelen akar lenni a belső EU-piacon, annak az az ára, hogy London továbbra is hozzájárul az uniós költségvetéshez, és elismeri az unió bíróságának joghatóságát, mivel „a szabályok ezt diktálják”.
Macron szerint nincs helye a hozzáférésnek az egységes belső piachoz más országoktól eltérő feltételekkel, írta a távirati iroda. Macron a BBC-interjúban arról is beszélt: nem lenne értelme „lekapcsolni” a City pénzügyi szolgáltatási szektorát az EU-ról, mivel a City része az Európai Unió teljes finanszírozási rendszerének.
A Cityt terhelő brexitkockázatokra nagy londoni elemzőházak is felhívták már a figyelmet. A legrészletesebb elemzést erről a kockázatról az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég készítette. A ház modellszámításai szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban 40-50 százalékkal zuhanna. Ez pedig – a tovagyűrűző másodlagos hatásokkal együtt – 38 milliárd font (több mint 13 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat.
A brit kormány második legmagasabb rangú tisztviselője egy ugyancsak hétvégi interjúban azt mondta: nem valószínű, hogy Nagy-Britannia újból csatlakozna az Európai Unióhoz, ha az jelenlegi formájában működik a jövőben is. David Lidington ugyanakkor utalást tett arra: ha az EU átalakul, a jövőbeni brit döntéshozók megfontolhatják, hogy az új szerkezetű európai együttműködési formával milyen kapcsolatrendszert alakítsanak ki.
A kabinetirodát vezető miniszter a The Daily Telegraphnak kijelentette: a politikában mindig veszélyes azt mondani, hogy „soha”, de nem hiszi, hogy a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás döntését meg lehetne változtatni. A referendumon a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra szavazott, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az EU-ból.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a minap azt mondta: nem lehet akadálya annak, hogy London végül mégis tagja maradjon az EU-nak vagy visszatérjen oda. A brit miniszter azonban most félrevezetőnek nevezte a latolgatásokat, hogy esetleg meggondolják magukat. De kijelentette: várakozása szerint az EU átalakul, és egy nemzedéknyi idő múlva már a maitól eltérő képet mutat majd.