Az elődjeinél jóval ambiciózusabb nagyhatalmi politikát folytat Emmanuel Macron francia elnök, legalábbis erre utal, hogy tegnap a Párizs melletti La Celle-Saint-Cloud településen fogadta Fájez esz-Szarrádzsot, a nemzetközi közösség által legitimnek tekintett líbiai egységkormány miniszterelnökét és az ország keleti részének többségét ellenőrzése alatt tartó Halifa Haftar tábornokot (képünkön balra), aki az egyik legerősebb szereplője az országban dúló polgárháborúnak.
Hogy Macron milyen nemzetközi közvetítői szerepet szánna magának, az egy, a találkozó előtt nyilvánosságra került közös állásfoglalás-tervezetből derült ki: eszerint a francia diplomácia azt szeretné elérni, hogy a világ egyik legmegosztottabb államának számító, több tucat törzs belharcának kitett Líbia két vezető politikusa megegyezzen egy tűzszünetről és új parlamenti választások kiírásáról.
A francia sajtó által megszerzett állásfoglalás-tervezet a két rivális líbiai erő és a francia küldöttségi vezetők közös munkája, amelyet a tárgyalásokon jóvá is hagytak. A felek ugyanis feltételekhez kötött tűzszünetben állapodtak meg, Macron szűkszavú nyilatkozata szerint pedig ez nagy előrelépés.
A líbiai helyzet rendezése kulcsfontosságú az Európai Unió számára a migrációs nyomás csökkentése érdekében. Brüsszel, és elsősorban Róma ezért számos kétoldalú megállapodást kötött már a líbiai egységkormánnyal a migrációs válság megfékezése céljából, a baj csak az, hogy a tripoli székhelyű, a Nyugat által hatalomra segített kormánynak minimális a támogatottsága a háború dúlta országban.
Ezért van szükség a Líbia-szerte tisztelt Haftar tábornokra, aki a tripoli kormány legerősebb ellenfelének tekintett tobruki kormányt vezeti, amely az ország olajban gazdag északkeleti részét tartja irányítása alatt. A tobruki kormány ráadásul azonos a 2014-ben megválasztott parlamenttel, amit bár akkor a nemzetközi közösség nem ismert el, úgy tűnik, a nagyhatalmak mostanra rájöttek, hogy Haftar nélkül lehetetlen Líbia sorsának rendezése.
Közben az uniós tagállamok képviselői tegnap 2018 végéig meghosszabbították a héten lejáró Sophia elnevezésű uniós műveletet, amelynek elsődleges célja az emberkereskedelemmel szembeni fellépés. A Frontex ügynökség által irányított művelet feladatkörét is bővítették a tagállamok: a hajók ezentúl egyebek mellett a líbiai kőolaj illegális kereskedelméről is információt fognak gyűjteni.