Ez lesz a katolikus és az orosz ortodox egyház vezetőjének első találkozója azt követően, hogy 1054-ben szakadás következett be a nyugati és a keleti kereszténység között. A Vatikán és a moszkvai patriarchátus közös közleménye hangsúlyozta, hogy a történelemben példa nélkül álló találkozó fontos szakaszát jelenti majd a két egyház kapcsolatának.
A növekvő keresztényüldözés is téma lesz
Az egyházfő gyakran beszél a keresztények mai üldözéséről, akik a pápa korábbi kijelentései szerint korunkban többen halnak mártírhalált, mint a keresztényüldözések első évszázadaiban. A L’Avvenire, az olasz katolikus napilap őszi adatai szerint is emelkedett a keresztények számára nagyon veszélyes államok száma.
A szélsőséges iszlamizmus a keresztényüldözés elsődleges forrása, amely az ötven besorolt országból 35-ben a jelenség alapvető oka. Annak a nyolc országnak a többségében is, ahol „szélsőséges üldöztetésnek” vannak kitéve a keresztények, ez pedig Irak, Eritrea, Afganisztán, Szíria, Pakisztán, Szomália, Szudán és Irán.
Kozma Imre atya szerint a Közel-Keleten az igazi üldözöttek a keresztények, akiknek folyamatosan menekülni kellett az elmúlt 1500 év során. Az iszlám vallás hódító és nem fogadja el az integrációt. Asszimilációról csak olyanok esetében lehet szó, akik bizonyos keresztény kultúrával érkeztek Európába.
„A Szentszék és a Moszkvai Patriarchátus reméli, hogy ez egyben a reménység jele lesz minden jóakaratú ember számára” – áll a Vatikán honlapján közzétett dokumentumban.
A pápa a február 12. és 18. közötti mexikói látogatása előtt, a havannai José Martí Nemzetközi Repülőtéren találkozik majd az orosz ortodox egyházfővel. A nyilatkozatot ott fogják aláírni.
Ilarion metropolita, az orosz ortodox egyház külkapcsolatainak vezetője kijelentette: a pátriárka azért találkozik a pápával, mert összefogásra van szükség a közel-keleti keresztényüldözés ellen.
„A keresztényüldözés a találkozó központi témája lesz” – hangsúlyozta.
„A Közel-Keleten, az Észak-és Közép-Afrikában, valamint más térségekben olyan helyzet alakult ki, hogy szélsőségesek igazi népirtást hajtanak végre keresztények ellen, ami sürgős lépéseket követel és még szorosabb együttműködést igényel a keresztény egyházak között” – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy a két egyház közötti régi nézeteltérések továbbra is fennállnak, különös tekintettel az ukrán görög katolikus egyházzal kapcsolatos vitára. Ezeket az ellentéteket azonban félretették, hogy a két egyházfő össze tudjon fogni a keresztényüldözés ellen.
Ilarion elmondta, hogy a találkozó előkészítése már két évtizede tart. 1996-1997-ben intenzív tárgyalások folytak II. Alekszij akkori pátriárka és II. János Pál akkori pápa (esetleg Magyarországon tartandó) megbeszéléseinek előkészítéséről, ám ezek megszakadtak.
Ennek oka a metropolita szerint az volt, hogy nem sikerült megállapodni az ukrán görög katolikusok ügyében, akik a 80-as és a 90-es évek fordulóján Nyugat-Ukrajnában megszűntették a moszkvai patriarchátus három egyházmegyéjét és Lvivből Kijevbe tették át központjukat, valamint vita volt a moszkvai patriarchátus kánoni területén folytatott római katolikus hittérítő tevékenységről.