Úgy tűnik, több mint tíz év ellenségeskedés után közös nevezőre juthat a Gázai övezetet 2007 óta felügyelő Hamász és a Ciszjordániát kormányzó, mérsékeltnek tekintett Fatah palesztin mozgalom, előbbi ugyanis a hét végén bejelentette, hajlandó a megbékélésről tárgyalni Mahmúd Abbász palesztin elnök pártjával.
Az erről szóló megállapodásról az egyiptomi fővárosban folytatták a tanácskozásokat: eszerint a Hamász kész feloszlatni saját közigazgatási szervét a Gázai övezetben, lehetővé téve egy közmegegyezésen alapuló kormányzatnak, hogy átvegye az irányítást a területen, illetve a szervezet javasolta a közös általános választások megrendezését Ciszjordániában és a Gázai övezetben, amelynek célja egy új, palesztin egységkormány létrehozása.
A két fő palesztin politikai párt közötti konfliktus 2006-ban kezdődött, amikor a nemzetközi közösség meglepetésére a radikális iszlamista szervezetként elkönyvelt Hamász nyerte meg a parlamenti választásokat.
A Fatah több hónapos belpolitikai huzavona után kilépett a koalíció-ból és általános válságállapotot hirdetett, mire válaszul a Hamász teljes ellenőrzése alá vonta az izraeli blokád alatt álló Gázai övezetet, kiszorítva a hatalomból a Palesztin Hatóság képviselőit, azóta pedig nem tartottak választásokat a palesztin területeken.
2011 óta számos kísérlet történt a két mozgalom újraegyesítésére, de ezek – néhány részleges eredménytől eltekintve – mind meghiúsultak. A Hamász ugyanakkor az elmúlt hónapokban rendkívül nehéz helyzetbe került: miután tavasszal létrehozta a saját közigazgatási szervét az övezet irányítására, Abbász gazdasági szankciókkal sújtotta a közel kétmillió ember lakta övezetet, és az áramellátás csökkentését kérte Izraeltől, amelynek következtében a lakosok a nap húsz órájában nem jutnak áramhoz.
Más kérdés, hogy mennyire jó az Izraelen kívül az Európai Unió és az Egyesült Államok által is terrorszervezetként számon tartott Hamász mostani közeledése.
Abbász ugyanis a minap New Yorkba utazott, hogy Donald Trump amerikai elnökkel tárgyaljon a békefolyamatról, illetve holnap felszólaljon az ENSZ-közgyűlésen, és egy terrorszervezettel való megbékélés puszta lehetősége is ronthat az izraeli–palesztin konfliktus ügyében eljáró palesztin elnök megítélésén és tárgyalási pozícióján. Az amerikai elnök ugyan hangsúlyozottan foglalkozik Izrael ügyével, ám előzetesen közölte, számára az elsőrendű külpolitikai téma Észak-Korea, Izrael később kerül sorra.
Riválist kaphat Abbász
Alapjaiban rajzolhatja át a palesztin belpolitikát, hogy az utóbbi időben a Hamász vezetése tárgyalásokat folytat Mohammed Dahlannal, akit Mahmúd Abbász palesztin elnök 2011-ben száműzött, miután Jasszer Arafatnak, a Fatah alapítójának megölésével vádolta meg. Dahlan a Fatah és a Hamász között 2006-ban kirobbant konfliktus előtt a Fatah vezetője volt a Gázai övezetben, most azonban az egykori ellenségben szövetségest lát a radikális szervezet. Dahlan ugyanis rendkívül nagy befolyással bír az arab országokban, a Hamász pedig azt reméli, hogy az egyiptomi elnöki palotába is bejáratos Dahlan képes meggyőzni Kairót, hogy nyújtson segélyt az idén fél évszázada Izrael blokádja alatt álló Gázai övezetnek. Az al-Dzsazíra nevű katari hírportál elemzése arra emlékeztet: Dahlan júniusban már meg is nyitotta a segélyek szétosztását irányító irodáját a Gázai övezetben. A Hamásznak ráadásul azért is szüksége van újabb támogatókra, mivel az egyik legnagyobb adományozóját, Katart az arab országok július óta kereskedelmi blokád alatt tartják, így Doha aligha a Gázai övezet segélyezésével van elfoglalva.