2017. december 14., csütörtök, Szilárda napja
Külföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/kulfold/lepes-arthat-zsido-allamnak-2542276/

A lépés árthat a zsidó államnak is

Gyakorlatilag az 1967-ben, a hatnapos háborút követően kialakult status quót szentesíti Donald Trump elnök szándéka Jeruzsálemnek Izrael fővárosaként való elismertetésére és az amerikai nagykövetség Tel-Avivból való átköltöztetésére – nyilatkozta tegnap lapunknak Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetem docense elmondta, nem új elképzelésről van szó, Trump a választási kampányában is utalt már erre a szándékra, ahogyan korábban más elnökjelöltek, így Barack Obama vagy George W. Bush részéről is elhangzott ez.

– De Trump esetében új elem, hogy emellett elnökként is kitartott – mondta Csicsmann László, úgy vélve, Trumpra jellemző, hogy tabutémákat vesz elő a politikai sifonérból, azzal számolva, néhány hét alatt elülhet a nemzetközi feszültség.

Mindenesetre Trump lépése jelenleg azt jelenti: Izrael állam a realitás, a palesztin állam viszont nem biztos, hogy létrejön a közeljövőben. Az amerikai elnök megerősíti az Egyesült Államokat Izrael első számú szövetségesének szerepében. De ez óhatatlanul feszültséget idéz elő az arab, illetve muszlim országok körében, Jeruzsálem – amelyet arabul al-Kudsznak neveznek – az iszlám világ harmadik legszentebb helyének számít. Ez Amerikától is elidegenítheti muszlim szövetségeseit. Eközben nem biztos az sem, hogy akár csak Izraelnek is feltétlenül az érdekét szolgálja Trump bejelentése.

– Az elmúlt időszakban is voltak incidensek Izraelben, ahol most arra lehet számítani, hogy a lakosság fokozott nyomás alá kerül. Az sem jó nekik, ha feszültség keletkezik Törökországgal és az Öböl-térség államaival – mondta a szakértő, aki a nemzetközi jogi aspektusra is felhívta a figyelmet. Az 1947-es – Izrael államiságának kikiáltását lehetővé tévő – felosztási ENSZ-határozat nemzetközi irányítás alá vonta Jeruzsálemet, de ezt követően kitörtek a sorozatos arab–izraeli háborúk, először Jordánia, majd 1967-ben Izrael foglalta el a várost. Az utóbbi évtizedek izraeli–palesztin béketárgyalásain viszont nem született olyan megállapodás, ami Jeruzsálem helyzetét ezen túlmenően is rendezte volna, és ezzel kötelezné az Egyesült Államokat is.

Kiemelt

Boldogságügyi miniszter

Időről időre megjelennek boldogságindexek, amelyek a különböző országok közt állítanak fel rangsort, hogy hol boldogabbak, hol szomorúbbak az emberek. Mi ez utóbbiak közt szereplünk.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!