- Kötélhúzás folyik Lengyelország és az EU között a szénbányászat kérdésében
- A lengyelek is atomerőművet építhetnek
- Németország számára a nap- és szélenergia nem biztos, hogy elegendő
„Lengyelország csőbe húzza Németországot: magenergia és szén szélkerekek helyett” címmel ír a Deutsche Wirtschafts Nachrichten független német gazdasági-politikai hírportál arról, hogy amennyiben Lengyelország beszáll a magenergiába azon törekvése jegyében, hogy Európa fontos energia csomópontja legyen, akkor az „fontos lépést” jelent számára. E törekvésével Varsó „két legyet akar egy csapásra leütni”: az ország első atomerőművével az EU-tól engedélyt is kapna, hogy a szénkészletét továbbra is nagymértékben felhasználhassa energiatermelésében.
Az Európai Bizottság tervezett energia rendelkezései ahhoz vezethetnének, hogy Lengyelország a közeljövőben nem építhetne új szénerőműveket, mivel a szenet a környezetre károsnak kategorizálnák. Jelenleg Lengyelország energiaszükségletének mintegy 80 százalékát fedezi nyersanyagokkal. Varsó több ízben is figyelmeztetett arra, hogy e viszonylag olcsó energiából gyorsan kikényszerített visszavonulása gazdasági növekedését fékezné.
Egy környezetbarát atomerőmű építését ezért fontos tárgyalási eszköznek tekintik ahhoz, hogy a Bizottságot engedményekre késztessék.
Grzegorz Tobiszowski lengyel energiaügyi miniszter-helyettes kijelentette: „A legjobb lenne, ha nem lenne semmiféle szabályozás, de mivel ezen nem lehet változtatni, kompromisszumot kívánunk kidolgozni. Jelenlegi formájában az EU javaslatai szénnel kapcsolatos beruházásainkat korlátoznák, és ezt nem engedhetjük meg magunknak. Egyszerűen nem fogadhatjuk el azt, amit az EU előkészít számunkra. Ha a tárgyalásainkkal csak a szénre tekintettel folytatjuk, akkor alámerülünk.
Pragmatikus és hatékony is akarok lenni”, mondta azzal kapcsolatban, hogy a lengyel kormány egy 1200 megawatt teljesítményű, 5,6 milliárd euróba kerülő, tíz év alatt felépítendő atomerőművet kíván felépíteni. A magenergiába történő lehetséges beszállás előnyt jelentene Németországgal szemben, amely e szektorból az úgynevezett „energiaforduló” keretében visszavonul, és ennek ellenére igényli, hogy Európa energia csomópontjának szerepét töltse be. Ezt az Északi Áramlat 2 csővezetékkel akarja elérni, mégpedig kizárólagosan.
Ugyanakkor az rendkívül bizonytalan, hogy a vezeték egyáltalán megépül-e. Lengyelországnak ezzel szemben nem csak energiamixét sikerülne diverzifikálni, de ugyanakkor az atomerőmű építésével és karbantartásával összefüggő beruházásokat és know-how- t (technikai- technológiai ismereteket) tudna az országba vinni. Németország ezen üzleti területen az atomenergiától való visszavonulása miatt már nincs jelen.
Viszont a mai világban a gazdaság egyre nagyobb mértékű digitalizálásával és a hozzá kötődő elektromos áram igénnyel a magenergia világszerte reneszánszát éli, főként azért, mert a klímára semleges hatást gyakorol és ezért összhangba hozható a fontosabb, klímával kapcsolatos egyezményekkel.
Igen kérdésesnek tűnik tehát, írja a portál, vajon Németország az elkövetkező években gazdaságának digitális forradalmasítását nap- és szélenergiára támaszkodva végre tudja-e hajtani.
Szakértők már most arról beszélnek, hogy Németország az atomenergiából való kiszállása ellenére a magenergiáról nem fog tudni lemondani.