A venezuelai központi bank elnöke, Nelson Merentes beadta lemondását, miután pénteken indoklás nélkül erre kérte őt Nicolás Maduro elnök, írja a Bloomberg hírügynökség. Az utóbbi néhány évben az egyébként már főként csak szimbolikus szerepet betöltő bank nem is közölt számokat az olajárak esése és a súlyos recesszió miatt. A 62 éves Merentes 2009 óta volt posztján, és Hugo Chávez elnöksége alatt pénzügyminiszterként dolgozott. Még nem tudni, hogy ki fogja átvenni a központi bank vezetését.
A lemondatás azzal lehet összefüggésben, hogy kiszivárogtak az ország súlyos gazdasági adatai. A Reuters hírügynökség által megszerzett dokumentumok szerint a fogyasztói áremelkedés rekordszintű, 800 százalék volt tavaly, a gazdaság 13 éve a legnagyobb mértékben, 18,6 százalékkal zsugorodott. Legutóbb 2015-ben jelentek meg hivatalos adatok az ország gazdaságáról, abban az évben a gazdaság 5,7 százalékkal zsugorodott, az infláció pedig 180,9 százalék volt.
A jegybanki dokumentumból kiderült az is, hogy az olajágazat termelése 12,7 százalékkal csökkent, az ágazaton kívüli szektorok teljesítménye ennél is nagyobb mértékben, 19,5 százalékkal esett vissza tavaly. Ez különösen súlyos, tekintettel arra, hogy Latin-Amerika legnagyobb olajexportőréről van szó, sőt Venezuela a világ legnagyobb ismert kőolajkészletével rendelkezik.
Az olajár növelése érdekében Venezuela a többi olajtermelő országgal tavaly decemberben kötött termeléscsökkentési megállapodást. Az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) és a szervezeten kívüli országok vállalták, hogy január elsejétől napi 33,6 millióról 32,5 millióra csökkentik a kitermelt kőolaj mennyiségét, a megállapodás betartását pedig egy öttagú bizottság felügyeli. Szakértők szerint a folyamat jól halad, és emelkedik az ár, azonban ha ezt fél évig nem sikerül tartani, a kőolaj ára meredeken csökkenhet.
A probléma az, hogy az optimista forgatókönyv sem húzza ki Venezuelát a csávából, hiszen az elhibázott gazdaságpolitika hónapok óta komolyan sújtja a lakosságot. Hiányoznak az alapvető termékek és az alapvető élelmiszerek, ami az utóbbi hónapokban zavargásokhoz és fosztogatásokhoz vezetett. A parlamentben többségben lévő ellenzék Madurót okolja a válságért, és népszavazást akar kezdeményezni az elmozdításáról. A választási bizottság azonban októberben felfüggesztette a referendum előkészületeit, amit a legfelsőbb bíróság is jóváhagyott. Múlt héten a Maduro-barát legfelsőbb bíróság érvénytelennek nyilvánította a parlament összes döntését is január 5. óta, többek között azt a szavazást, amellyel elítélték Nicolás Maduro elnököt, aki szerintük nem teljesítette a tisztségével járó kötelezettségeket.