Három év alatt több mint százötvenezer keresztényt űzött el szülőföldjéről az Iszlám Állam népirtó területfoglalásával. Irakban mindössze negyedmillió keresztény maradt, idén decemberben viszont visszatért otthonába az elmenekült kisebbség harmada, akiket városaik, házaik és templomaik romjai fogadott.
Az egyik ilyen település Karakos városa, ahol idén karácsonykor nem csupán Krisztus születését ünneplték, hanem az iraki kereszténység Iszlám Állam utáni újjászületését is. A kis város lakói mindenüket hátrahagyták, hogy megtarthassák a hitüket, a helyreállítás azonban lassabban halad a vártnál. Először a házakat kell rendbe hozni, majd a mezőgazdasági eszközöket és az állattartományt kell pótolni.
A városban még mindig nincs ivóvízellátás, a családok generátorokkal jutnak áramhoz. Egy lerombolt otthon újjáépítése egy- és tizenötmillió forintnyi költséggel jár, a pénzt azonban szinte senki nem tudja önállóan előteremteni, hiszen az Iszlám Állam elől elmenekült lakók vagy hátrahagyták vagyonukat, vagy felélték megtakarításaikat a többéves távollét alatt.
Az egyik legjelentősebb angol nyelvű katolikus internetes oldal, a National Catholic Register a káldeai katolikus egyház szerzetes papjával, Salar Kajo atyával készített riportot, aki a dzsihadisták megszállása alatt is Teleskofban maradt. Az atya elmesélte, hogy az otthonukba visszatért keresztények apránként építik újra házaikat és életüket. Újból felszentelték és kinyitották az Iszlám Állam által súlyosan megrongált Szent György-templomot, hogy karácsonykor mindenki betérhessen. A fiatalok még betlehemi jászolt is építettek, és egy hatalmas karácsonyfát is felállítottak.
„Úgy érezzük, hogy ez a karácsony nagyon különleges a számunkra, mivel három évet a falvainkból kiűzve töltöttünk” – mondta, a karácsonyt a szellemi szolidaritás ünnepének is nevezve. A legnagyobb ajándék az lenne, ha a keresztény közösségek a világ különböző részeiről mind összefognának, és segítenének újjáépíteni a falvakat, és támogatni a békét a térségben – tette hozzá.