Szíria után Afganisztánban is meglepetésszerű támadást indított Washington. Az USA helyi idő szerint csütörtök este első alkalommal vetette be a „minden bombák anyjaként” ismert fegyverét, a GBU–43-at, egy 10,3 tonna súlyú, GPS-irányítású bombát. A nem nukleáris, de elképesztő erővel bíró harceszköz nem vallott kudarcot: az afgán védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a légicsapás következtében az Iszlám Állam 36 katonája vesztette életét, és a dzsihadisták által felhalmozott fegyverkészletek nagy része is megsemmisült.
A támadásra az afganisztáni Nangarhar tartomány Acsin körzetében került sor, ahol a terroristák egy nehezen megközelíthető, mintegy 300 méter hosszúságú barlang- és alagútrendszert építettek ki. Az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatokat vezető tábornok az óriásbombával kapcsolatban közölte: a megfelelő fegyvert vetették be a megfelelő ellenféllel szemben. John Nicholson hozzátette: az amerikai csapatok a továbbiakban sem dőlnek hátra, és a terroristáknak nem marad majd menedékük Afganisztánban.
A nagy volumenű Iszlám Állam-ellenes akció nem követelt civil áldozatokat, helyszíni beszámolók szerint a polgári lakosság már az amerikai műveletek kezdetekor elhagyta a térséget. A brit The Guardian mégis megszólaltatott egy közelben élő férfit, aki elmondta: az óriásbomba becsapódásakor azt hitte, hogy eljött a világvége. – Az ablakok és az ajtók betörtek. A házam fala pedig csupa repedés – meséli Mohammad Shahzadah. Acsin körzet polgármestere hasonlóképp pesszimista: „Kétségtelen, hogy az ISIS-katonák kegyetlenek, és a mi lakosainkat is bántalmazták. Ugyanakkor nem értem, miért döntöttek a bomba bevetése mellett. Halálra rémisztették az itt élőket.”
Politikai szakértők ugyancsak bírálták az amerikai szuperbombát, az afganisztáni Borhan Osman szerint a támadás akár ellentétes hatást is kiválthat.
– A szervezetet (ISIS) csak még vonzóbbá teszi, ha ekkora erőbedobással támadjuk. Az Iszlám Állam hálózatbővítésének épp az az alapvetése, hogy a nagy ellenséget, az Egyesült Államokat kell célba venni – hangsúlyozza.
Donald Trump elnök mindenesetre az amerikai hadsereg újabb sikereként értékelte a bomba bevetését. Arra az újságírói kérdésre, hogy a támadás üzenetet jelenthet-e a fegyverrendszerekkel kísérletező észak-koreai vezetésnek, elmondta: a kialakult helyzeten nem változtat, hogy Phenjan üzenetként tekint-e a történtekre. – Észak-Korea egy probléma. Egy olyan probléma, amelynek a megoldásáról gondoskodni fogunk – szögezte le az amerikai elnök.
A harci lendületben lévő Washington tegnap Szíria kapcsán kapott figyelmeztetést az orosz, a szíriai és az iráni külügyminisztertől. A Moszkvában tárgyaló tárcavezetők hangsúlyozták: egy Szíria elleni újabb agresszió súlyos következményekkel járhat majd nemcsak a regionális, hanem a globális biztonságra nézve is.
Afgán tisztviselők szerint sokkal több áldozata van az amerikai óriásbombának
A korábban közölteknél sokkal több, legkevesebb 90 szélsőséges fegyveres halt meg Afganisztánban az amerikai hadsereg legerősebb nem nukleáris bombájának első bevetésében – közölte szombaton egy helyi tisztviselő.
Pénteken az afgán védelmi minisztérium az állította, hogy az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet legkevesebb 36 harcosa halt meg. A dzsihadisták szócsövének számító Aamák hírügynökségen keresztül az IÁ viszont cáfolta, hogy a támadás halottakat vagy akár sebesülteket követelt volna a soraikból.
Eszmail Sinvar, annak az Acsin nevű körzetnek a kormányzója, amelyben az óriásbombát ledobták, szombaton azt mondta, hogy a dzsihadista szervezet 92 harcosa halt meg a légicsapásban. A robbanásban a fegyveresek három föld alatti alagútja megsemmisült.
Egy másik tisztviselő, a tartományi kormányzó szóvivője szerint ugyanakkor az IÁ 90 emberét vesztette el.
Az amerikai hadsereg csütörtökön első ízben vetette be a GBU-43 típusú MOAB bombát, amely „minden bombák anyjaként” is ismert. A 10,3 tonna súlyú, GPS-irányítású bomba a legnagyobb pusztító erejű nem nukleáris harceszköz az amerikai hadsereg arzenáljában.
A hadsereg tisztségviselői szerint a MOAB-ot egy MC-130-as típusú katonai szállítógéppel juttatták célba, hogy megsemmisítse a dzsihadisták által kiépített barlang- és alagútrendszert az afganisztáni Nangarhar tartomány Acsin körzetében.
A MOAB bevetésével csökkenteni akarták az iszlamisták jelentette veszély mértékét a térségben tevékenykedő amerikai és afgán katonákra, valamint maximalizálni szerették volna a terroristáknak okozott károkat – közölték. A dzsihadisták védelmi állásaikat házilag készített robbanószerkezetekkel, alagutakkal és bunkerekkel erősítik meg, ezért ez a megfelelő harci eszköz ezeknek az akadályoknak az eltávolítására, és az Iszlám Állam elleni offenzíva lendületének megtartására Afganisztánban.
Ez volt az első alkalom, hogy az iraki háború alatt kifejlesztett MOAB-ot harctéren vetették be.