Lavrov okfejtése szerint Washington ingerelni próbálja a kommunista diktatúrát, és elégedetlen, hogy Phenjan az utóbbi időben nem hajtott végre újabb rakétakísérletet.
Oroszország ellenzi Ázsia felfegyverzését annak ürügyén, hogy Észak-Korea veszélyt jelent, és aggasztja a terv, amelynek alapján az Egyesült Államok globális rakétaelhárító védelmi rendszerének egy részét a térségbe telepíti – mondta az orosz külügyminiszter, hozzátéve: Moszkva tart attól, hogy Japán amerikai katonai bázissá válik.
Kono – ugyancsak a tárgyalás után – úgy nyilatkozott: megállapodott Lavrovval abban, hogy felgyorsítják a Kuril-vonulat vitatott hovatartozású szigetein a gazdasági együttműködést célzó munkát. Abban is megegyeztek, hogy enyhítik a szigetekre szóló utazási korlátozásokat.
Lavrov is azt mondta, hogy haladást értek el Kono Taróval a bizalomépítő intézkedéseket illetően a szigetekről.
A Kuril-vonulat négy déli szigetét (Kunasirt, Itoroput, Sikotant és Habomait) a második világháború végén foglalta el Szovjetunió, és Oroszország sem hajlandó lemondani róluk. Japán saját „északi területeinek” tartja őket. A két ország a területi vita miatt még mindig nem írta alá a háborút hivatalosan lezáró békeszerződést, csak fegyverszünet van érvényben közöttük.
A Kuril-szigeteken egy gépesített tüzérségi hadosztály teljesít szolgálatot, amely az orosz távol-keleti katonai körzet sajtóosztályának májusi bejelentése szerint új típusú fegyverzetet és hadfelszerelést kapott. Az orosz hadsereg közölte, hogy a szigeteken folytatódik a katonai infrastruktúra fejlesztése.