Észak-Korea, Kína és Oroszország részvétele nélkül kezdődik el ma Vancouverben – kanadai–amerikai társrendezés mellett – húsz ország külügyminiszterének Észak-Korea-tanácskozása, amelyen – sajtóhírek szerint – Washington fokozni akarja a nyomást a kommunista rezsimre.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (képünkön) tegnap megerősítette, nem támogatják ezt a fórumot, amelyet tárcája előzőleg is egyoldalúnak, „hidegháborús megközelítésűnek” nevezett. – Oroszország kész támogatni a közvetlen tárgyalást az Egyesült Államok és Észak-Korea között a koreai válság rendezése érdekében – jelentette ki ugyanakkor, figyelmeztetve: a válság katonai megoldása katasztrófához vezethet. Lavrov emlékeztetett, Oroszország és Kína is a konfrontatív lépésektől való tartózkodásra hívta fel a feleket.
Moszkvai sajtóértekezletén – amelyet a távirati iroda ismertetett – Lavrov általánosságban is és ismételten azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a többpólusú világrend kialakulása közepette illegitim eszközökkel törekszik visszaszoruló vezető szerepének megőrzésére.
A tárcavezető a „tisztességes konkurenciaharc” amerikai megsértésének példájaként említette meg egyebek között az orosz Északi Áramlat 2 földgázvezeték megépítésének akadályozását. – Csak akkor épül meg a Török Áramlat vezeték második ága, ha Oroszország szilárd garanciákat kap az Európai Bizottságtól – jelentette ki Lavrov. Az Európába meghosszabbítható vezetéknek egyelőre csak az első, a török fogyasztók ellátására szánt ága épül.
– A második csak akkor fog megépülni, ha vasbeton (szilárdságú) garanciákat kapunk az Európai Bizottságtól, hogy nem fogja megismételni ugyanazt a mutatványt, amely a Déli Áramlattal kapcsolatban Bulgária esetében történt. Most ismét kész arra, hogy megvizsgálja a Török Áramlat második ágának fogadását – mondta. – Készek leszünk minden olyan változatra, amelyet 100 százalékban szavatol majd az Európai Bizottság, és amelyet ilyen módon nem fognak meghiúsítani – tette hozzá.
Az orosz külügyminiszter kiemelte az orosz média visszaszorítására tett kísérleteket, az orosz fegyvereladásokkal szembeni, harmadik piacokon való fellépést, valamint azt, hogy az orosz sportolókat – Lavrov szerint nem létező – kollektív doppinghasználatra hivatkozva megpróbálják eltiltani a nemzetközi versenyektől.
– Egyre több ország döntött úgy, hogy szuverenitásának védelmében megnöveli katonai erejét a nemzetközi jogrend leértékelődése miatt – mutatott rá a tárcavezető, aki szerint az Egyesült Államok jelenlegi vezetése nem tartja fontosnak az ENSZ-ben folytatott, egyeztetett munkát. Mint Lavrov elmondta, Oroszország kész tiszteletben tartani Ukrajna területének integritását – legalábbis a krími népszavazás nyomán létrejöttet. Oroszország a félszigetet 2014-ben annektálta, amit az ENSZ-tagállamok túlnyomó többség nem ismert el.
Lavrov úgy vélekedett: az ukrajnai konfliktus rendezését gátolja a helyzet átpolitizálása, valamint az, hogy a Nyugat annak ellenére is támogatja Kijevet, hogy az nem hajtja végre a minszki megállapodásokat. Kelet-Ukrajnában a téli ünnepek idejére életbe léptetett tűzszünet ellenére is folytatódtak a harcok az elmúlt hetekben.
Sigmar Gabriel német külügyminiszter ukrán kollégája, Pavlo Klimkin tudomására hozta: Berlin kételkedik abban, hogy az Ukrajnának szállítandó amerikai védelmi fegyverek elősegítenék a béketeremtést.
Orosz légtérsértés
Belga vadászgépek befogtak tegnap két orosz bombázót az Északi-tenger felett, a holland partok közelében – közölték Brüsszelben. Belgium és Hollandia négyhavi váltásban, közösen látja el a Benelux-államok légtérvédelmét. Beszámolók szerint a belga pilóták kiterelték az orosz gépeket a térségből, majd a brit légierő Typhoon harci gépei vették át a feladatot. (MTI)