A japán jegybank (BOJ) már négy éve folytat agresszív monetáris könnyítési politikát az infláció emelése érdekében, ám még mindig nem sikerült a célul kitűzött 2 százalék közelébe sem kerülni. Ez pedig erősen kérdésessé teszi Kuroda Haruhiko jegybankelnök újbóli jelölését a posztra. Kuroda először 2013 áprilisában hirdette meg az ultrakönnyítési politikát, azóta csütörtökön hatodszor halasztották későbbre – ezúttal 2019-re – a céldátum elérési idejét. Elemzők szerint a 2 százalék még mindig irreális cél, ezt a piacok el sem várják – ehelyett elérhetőbb lenne az 1 százalék.
Annak ellenére, hogy a japán kormány szinte a nyakát törte igyekezetében, csak nem sikerült rábeszélnie a vállalatokat komolyabb béremelésre, hogy aztán a költési kedv meglódítsa az árakat is. Ráadásul az olajár sem állt még vissza a termelőknek elfogadható szintre. Ilyen körülmények között általános a vélekedés, hogy a jegybank akkor sem éri el a 2 százalékos inflációs célt, ha még 10 évig folytatja a könnyítési politikát.
Ugyanakkor a BOJ is tudja, hogy a jelenlegi körülmények között lehetetlen is elérni: ugyanis minden erre irányuló intézkedés erősíti a jent, ami viszont katasztrofális hatást gyakorolna Japán exportorientált gazdaságára. „Az Abe Sinzo nevével fémjelzett s erősen a monetáris politikára támaszkodó gazdaságpolitika elérte határait” – fogalmazott egy szakértő.
Kuroda Haruhiko hivatali ciklusa jövő áprilisban jár le, de sokan úgy gondolták, hogy a 72 éves volt pénzügyminisztériumi tisztviselő az újabb ötéves időszak alatt képes lesz elérni az inflációs cél.