2017. november 24., péntek, Emma napja
Külföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/kulfold/kulfoldi-nyomasra-meghatralhat-kijev-2207224/

Külföldi nyomásra meghátrálhat Kijev

Brenzovics László: Nemcsak jogi, hanem pedagógiai kérdések is felvetődnek
Ez a kérdés nemcsak jogi, hanem pedagógiai is – mondta lapunknak Brenzovics László az ukrán oktatási törvény módosításáról. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint előfordulhat, hogy Petro Porosenko államfő a külföldi nyomásra meghátrál.

– Az ukrán oktatási törvény módosításának parlamenti elfogadása után Petro Porosenkónak mennyi ideje van arra, hogy aláírja a jogszabályt? Mikor léphet érvénybe?

– Volt már arra példa Ukrajnában, hogy akár évekig is elhúzódott egy jogszabálytervezet törvényerőre emelkedése. Sőt a 2012-ben elfogadott ukrán nyelvtörvény (amely a kisebbségek számára széles jogokat biztosít – a szerk.) 2014-es hatályon kívül helyezését a mai napig nem írta alá az államfő. Petro Porosenkót semmi sem kényszeríti arra, hogy aláírja az oktatási törvény módosítását.

– Előfordulhat, hogy külföldi nyomásra meghátrál, és visszaküldi a parlamentnek?

– Van rá esély. Megfontolja majd a külföldi kormányok és a nemzetközi szervezetek kérését, megvizsgáltatja a törvényt saját jogászaival is, hogy megfelel-e az alkotmánynak, de a közvéleményt is figyelembe veszi. Vannak lehetőségei. Politikailag viszont sajnos mind a nyelvi, mind az oktatási kérdés érzékeny téma Ukrajnában.

– Az oktatási törvénynek elég nagy a támogatottsága a parlamentben. Törekedni fognak arra, hogy minél előbb hatályba lépjen?

– Nem teljesen biztos. Nyilvánvalóan meglepő volt, hogy ilyen jelentős támogatást kapott a parlamentben, de a külföldi nyomás hatása következtében megváltozhat a véleményük.

– Úgy gondolja, hogy a külföldi nyomás hatására megváltoztathatják véleményüket a parlamenti képviselők?

– Ha nyomást gyakorolnak azok a nemzetközi szervezetek, amelyeknek tagja Ukrajna, talán igen. Hiszen az uniós integrációra készülő Ukrajna számos nemzetközi szerződést aláírt, ezért meg kell vizsgálni, hogy a törvény megfelel-e nemzetközi kötelezettségvállalásainak.

– Az ukrán kormányzat részéről többen azt mondták, a törvényre a kisebbség miatt van szükség, mert nem tudnak ukránul. Jogosak a felvetések?

– Nem jogosak, mert valamennyi iskolában tanítják az ukrán nyelvet. Ha azt akarják, hogy a kisebbségiek jobban beszéljenek ukránul, az oktatás színvonalán kell változtatni. Minden kisebbség számtalan alkalommal jelezte már, hogy az ukrán nyelv oktatása a kisebbségi iskolákban nem megfelelő.

A gyerekeket úgy tanítják, mintha már eleve egy jelentős nyelvi hátszéllel indulnának. Egyből a nyelvtanra és a magasabb irodalomra koncentrálnak, amikor sokan még egy pohár vizet sem tudnak ukránul kérni. A magyar vagy a román iskolák végzőseinek olyan vizsgát kell letenniük, mintha ukrán iskolába jártak volna, s ukrán nyelvből és irodalomból felvételiznének. Mitől javulna a helyzet, ha ugyanezek a gyerekek nemcsak az ukrán nyelvet tanulják ukránul, hanem az összes többi tantárgyat is? Ez a kérdés tehát nemcsak jogi, hanem pedagógiai is.

– Mennyire érezhető, hogy a mai kijevi kormány tevékenységét külföldről befolyásolják?

– Kétségtelen, hogy külföldről befolyásolják. Olyan helyzetben lévő országról van szó, amely jelentős mértékben függ a Nemzetközi Valutaalaptól, s más országok támogatására kényszerül. A nagyhatalmak befolyását senki sem tagadhatja. A gazdasági válság hatással van Ukrajna hitelezésére, a keleti konfliktus miatt pedig a minszki folyamatban részt vevő Németország és Franciaország, illetve az Egyesült Államok gyakorol befolyást.

– A külföldi befolyásolás olyan esetekben is érzékelhető, mint például az oktatási törvény meghozatalánál?

– Nem hinném. Itt inkább belpolitikai kérdésről van szó. Jelzésértékű viszont, hogy melyik országnak mi a véleménye erről a törvényről. Például a szomszédos államok, Románia, Lengyelország vagy Magyarország kifejezték aggályaikat. Egyetlen ország nagykövetsége üdvözölte csak a törvényt: az Egyesült Államoké.

Hirdetés

Kiemelt

Európa Liga: Szalai piros lappal „tért vissza”, a Hoffenheim kiesett

A közel három hónapos kényszerpihenő után visszatért magyar válogatott labdarúgó csapata, a Hoffenheim 3-1-re kikapott a Braga vendégeként.

Poszt-trauma

Feledy Péter a közmédiát ekézte

„Pitibb”, de a mindennapi életet befolyásoló dolgok hiányoznak

Vona legújabb fordulata

Mikor füllent a Jobbik elnöke?

Dollármilliókat áldozott a legénység kiképzésére Soros György

Szemináriumok, tanfolyamok, közvélemény-formálás.

Árulkodó kép Kennedyről

Örökkévalóság fekete keretben.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!