„Nem tartjuk korszerűnek és jól sikerültnek ennek a törvénynek egy sor rendelkezését” – hangoztatta Peszkov.
A szóvivő emlékeztetett rá, hogy a jogszabály nagyon kemény reagálást váltott ki több, Ukrajnával szomszédos államban. Mint mondta, Moszkvának aggályai vannak a törvény további érvényesítésével kapcsolatban.
Petro Porosenko ukrán elnök hétfőn írta alá az új oktatási törvényt, amelyet szeptember 5-én fogadott el a kijevi parlament, és amely a kisebbségi nyelveken történő oktatás visszaszorítása miatt komoly tiltakozásokat váltott ki belföldön és külföldön, köztük Magyarországon is.
Az orosz külügyminisztérium korábban bejelentette, hogy az oktatási törvény ellentétes Ukrajna alkotmányával, mert megsérti az oroszajkú lakosság érdekeit és a totális elukránosítást célozza.
Az orosz parlament alsóházának a FÁK-országok és az eurázsiai integráció ügyeiben illetékes bizottsága múlt kedden nyilatkozattervezetet terjesztett elő az akkor még Porosenko által alá nem írt ukrán oktatási jogszabályról, amely a dokumentum szerint megfosztja az állampolgárokat az anyanyelvükön való tanulás jogától. Az Állami Duma nyilatkozattervezete rámutat, hogy a jogszabály csak az óvodákban és az általános iskola 5. osztályáig szavatolja az anyanyelvi oktatáshoz való jogot „az Ukrajna tősgyökeres népeihez és nemzeti kisebbségeihez tartozó személyek számára”.
Emellett azt tervezik, hogy az 5. osztályig is csak 2020-ig oktatják majd a nemzeti kisebbségek nyelvén a tantárgyakat, azt követően pedig az oktatást Ukrajnában teljességgel és kizárólagosan ukránosítják majd.
Az ukrán Ellenzéki Blokk szerint a törvény sérti az alkotmányt
„A hatalom nemcsak Ukrajna megítélését rombolja Európa szemében, hanem rombolja a demokráciát és az államot. A törvény nyelvi normái a hatalmon lévők alkalmatlanságáról tanúskodnak” – áll a Viktor Janukovics megbuktatott volt ukrán elnök hívei által alapított ellenzéki párt közleményében.
A párt bejelentette, hogy a bíróságon fog küzdeni a törvény által előírt nyelvi normák eltörléséért.
„Ki fogunk állni minden ukrán jogáért, hogy hallgathasson és beszélhessen saját anyanyelvén. Minden embernek – függetlenül attól, hogy mely nemzet képviselője – jogában áll megválasztani a nevelés és az oktatás nyelvét” – szögezi le az Ellenzéki Blokk.
Petro Porosenko ukrán elnök a több szomszédos ország tiltakozása ellenére hétfő este aláírta az új oktatási törvényt, amely a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.
A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke azonban több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország – a TASZSZ szerint Görögország és Moldova is – heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, vagyis az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, a törvény aláírása után közölte az MTI-vel, hogy Magyarország az Európai Unióban blokkolni és vétózni fog minden olyan lépést, amely a keleti partnerség program jegyében Ukrajnának újabb előrelépést jelenthetne az európai integrációs folyamatban.
Viktorija Szjumar képviselő, az ukrán parlament szólás- és információszabadsággal foglakozó bizottságának elnöke kedden keményen bírálta Budapest válaszlépéseit. Szerinte Orbán Viktor kormányfő azt akarja, hogy jelentős nyugat-ukrajnai területek „sokkal inkább magyarok legyenek, mint ukránok”. A magyar kormány hozzáállása helytelen tartja, azt zsarolásnak nevezte.
Hozzátette, hogy az ukrán diplomatáknak tevékenyen kell oltalmazniuk a magyarországi ukránok ukrán nyelvű tanuláshoz fűződő jogát a magyar adófizetők pénzén az alsós osztályokban, illetve a továbbiakban, a felsőoktatási intézményekben is.
„Mi garantáljuk mindezt a gyakorlatban, teljesítve a nemzetközi kötelezettségeinket. De ők nekünk nem!” – vélekedett Viktorija Szjumar.