Andrzej Duda rámutatott: a részt vevő államok (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Észtország, Litvánia, Lettország, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Románia, Szlovénia) Ausztria kivételével évtizedeken át a vasfüggöny mögött léteztek, így látják hiányosságaikat, amelyeket a függetlenségük visszanyerése és az EU-ba való belépés óta rendszeresen pótolnak. Grabar-Kitarovic hozzáfűzte: a térség versenyképességének, az uniós kohéziónak növelését célzó, a térségbeli gazdasági egységek együttműködését elősegítő üzleti fórumot rendszeresen össze fogják hívni. Hangsúlyozta: a Három tenger kezdeményezés nem irányul senki ellen, az egész EU, a transzatlanti közösség egységét szolgálja.
Rámutatott: az EU-n belül jól kiépítettek a nyugat–kelet irányú infrastrukturális összeköttetések, „megfeledkeztünk azonban az észak–déli irányúakról”. Elmondta: Horvátország prioritásnak tartja az energetikai hálózatok északi irányban való fejlesztését, valamint tengeri kikötőinek – köztük Rijekának – összeköttetését a térség más részeivel. Duda szerint Lengyelország az északnyugati határától egészen a horvátországi Krk szigetéig húzódó, egységes gázfolyosó létrehozását szeretné elérni. A Három tenger kezdeményezés varsói csúcstalálkozóját Donald Trump amerikai elnök, valamit a térség tíz államfőjének részvételével tartották meg.
A biztonság kérdéskörét vitatták meg több szempontból közép-európai országok vezetői a varsói csúcstalálkozón – mondta Áder János a lengyel fővárosban. A köztársasági elnök a közmédiának kifejtette: a tanácskozáson szó volt a katonai biztonságról, amelynek fedezete a transzatlanti együttműködés, ami lényegében a NATO-n belüli együttműködést jelenti, és amely mellett az amerikai elnök ma Varsóban „látványosan elkötelezte magát”. Beszéltek az energetikai együttműködésről, amelynek fedezete az Európai Unió és a Varsóban megjelent 12 ország egyre szorosabb kooperációja – közölte.
Mint mondta, a migrációval kapcsolatos biztonsági kérdéseket is megvitatták, ezek legfontosabb záloga a közös európai határok megvédése, és úgy tűnik, ebben egyre több uniós tagállam egyetért. Az államfő említette a klímaváltozással összefüggő biztonsági kérdéseket, ebben a tekintetben a párizsi megállapodás betartásának jelentőségét emelte ki. Ugyancsak szó volt a terrorizmussal kapcsolatos biztonsági kérdésekről, az eddigi nemzetközi együttműködés hatékonyságát kell javítani ahhoz, hogy „az európai polgárok minél nagyobb biztonságban tudhassák magukat” – mutatott rá. Áder János úgy vélte, a katonai biztonság és az energiabiztonság terén teljes körű az egyetértés a részt vevő országok között, csak a végrehajtás ütemezésében van vita, „nem mindenki olyan elkötelezett a tettekben”, mint amikor a tárgyalóasztalnál ülnek.
Néhány ország elmaradásban van a korábban vállalt munkát illetően – tette hozzá. Mint mondta, migrációügyben van, aki a szolidaritásra helyezi a hangsúlyt, van, aki – hasonlóan Magyarországhoz – a közös határok megvédésre. Észtország arra hívta fel a figyelmet, hogy a kvóták nem működnek, mert azt tapasztalta, hogy a befogadott migránsok rövid időn belül továbbálltak más országba – közölte. Áder János elmondta: vannak olyan kérdések – alapvetően a migrációval kapcsolatos kérdések –, ahol évek óta komoly vita van az EU egyes tagállamai között, de egyes országok álláspontja jelentős változást mutat, ilyen például Ausztria, amely két éve „egészen mást gondolt a migrációról, mint most”.