- A házelnök kétnapos lengyelországi látogatása zárónapján vesz részt a volt pápa tanításáról szóló szimpóziumon.
- Kövér László leszögezte: szilárd identitás nélkül nincs szilárd értéktudat.
- A házelnök a volt pápa által használt „egészséges, illetve helyes laicitást” állította szembe.
- A helyes laicitás jegyében működő államok „képesek Európának is visszaadni a lelkét.
- Kövér László a politika felelősségéről is beszélt.
Kövér László a kétnapos lengyelországi látogatása zárónapján vesz részt Az állam koncepciója Ratzinger bíboros/XVI. Benedek tanításai szerint című szimpóziumon a lengyel püspökkari konferencia varsói székhelyén.
Az előadásban leszögezte: szilárd identitás nélkül nincs szilárd értéktudat. ”Zilált vagy relativizált értéktudat esetén pedig csorbul az ember érdekfelismerő, érdekérvényesítő és érdekvédő készsége, képessége„ – mondta.
A kelet-közép-európai nemzetek megszenvedték a szilárd értékrend hiányát a XX. század diktatúrái alatt, melyek maguk akarták megmondani, mi az igazság, és ezt akarták rákényszeríteni az emberre – mutatott rá Kövér László, hozzáfűzve: ”napjainkban egy korábban nem tapasztalt totalitarizmus van felemelkedőben a világban: a relativizmus diktatúrája„.
A házelnök ezzel a volt pápa által használt ”egészséges, illetve helyes laicitást„ állította szembe, mely a vallási közösségeket ”partnerként fogadja el„. Az ”egészséges laicitás„ az állam egyik alapvető feladatának azt nevezi, hogy ”helyt adjon az általa megtestesített nemzetet alkotó emberek vallásosságának„, mégpedig úgy, hogy ”közben semmilyen vallást nem kényszerít rá senkire„ – emlékeztetett.
A helyes laicitás jegyében működő államok ”képesek Európának is visszaadni a lelkét, visszaadni azon értékeket, amelyek a kontinens identitását adják„
– tette hozzá a magyar házelnök.
Ezen elv tiszteletben tartása híján ”olyan szélsőségek veszélye fenyeget, mint az erőszakkal kikényszerített államvallás, amelynek végletes példáját napjainkban az Iszlám Állam szolgáltatja; illetőleg a már említett relativizmus diktatúrája„ – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.
Napjainkban ”sok helyütt az alávetendő népességeknek először nem a területét, hanem a tudatát, identitását szállják meg„
– mutatott rá Kövér László, felidézve a Ferenc pápa (XVI. Benedek utóda) által használt ”ideológiai gyarmatosítás„ fogalmát. Szíria és Líbia példájára utalva leszögezte: másutt ”magát az államot semmisítik meg brutális fizikai túlerővel„.
”Ezért van nagy szükség napjainkban is az államra, a maga szervezettségével, a maga intézményeivel, hogy kereteket, s eszközöket adjon az emberek védelmére„ – fejtette ki Kövér László, rámutatva XVI. Benedek tanítására, miszerint szükség van az állam szerepének megerősítésére, miközben sokan a globalizmus nevében ”éppenséggel temetnék az államot, különösen azt, amit mi nemzetállamnak nevezünk„.
A politika felelőssége ”éppen abban rejlik, hogy olyan rendet és határokat tudjon és akarjon szabni a globalizációnak„, amellyel elkerülhető, hogy az ”a szegények, illetve jövendő generációk kárára menjen végbe„
– szögezte le Kövér László.
A lengyel szejm és a lengyel püspökkari konferencia rendezésében a XVI. Benedek (nyugalmazott) pápa 90. születésnapja alkalmából szervezett szimpózium díszvendége Gerhard Ludwig Müller bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa. A magyar és a lengyel házelnök mellett felszólalt Stanislaw Gadecki érsek, a lengyel püspökkari konferencia elnöke, Salvatore Pennacchio varsói apostoli nuncius, valamint Federico Lombardi, a Joseph Ratzinger-XVI. Benedek Alapítvány elnöke, volt szentszéki szóvivő is. Felolvasták Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök és Norbert Lammert, a német szövetségi parlament elnökének a résztvevőkhöz címzett levelét.
A konferencia szünetében a Marek Kuchcinski lengyel házelnökkel, Stanislaw Gadecki érsekkel, valamint Federico Lombardival közösen tartott sajtóértekezleten Kövér László leszögezte: az Európa jövőjéről ma folytatott viták „nem lehetnek pusztán a politikusok és a technokraták magántanácskozmányai”.
E viták központjában nem az intézményeknek kell állniuk, mivel ezek megújítása nem lehetséges az erkölcsi alapok megújítása nélkül
– fejtette ki az Országgyűlés elnöke, szorgalmazva a keresztény egyházak aktív szerepvállalását e kérdések megvitatásában.
XVI. Benedek tanítása „bátorítást ad azoknak a politikusoknak, akiknek az a meggyőződése, hogy Európának nincs jövője, ha felszámolja saját szellemi alapját” – fogalmazott Kövér László. Utalt az európai civilizáció alapjait képező római jogra, a görög bölcseletre és a keresztény etikára.
„A kereszténység és az állam szembeállítása valójában ezeket az alapokat számolja fel”
– értékelte.
Marek Kuchcinski kifejtette: az egyén felelősségét és méltóságát előtérbe helyező pápai tanítás olyan politikafelfogást tartalmaz, amely azon közéleti szereplők számára ad iránymutatást, akik evilági tevékenységükben a keresztény értékekre alapozva törekednek az egyensúly megtalálására.
Kövér László házelnök szerda délután részt vesz a varsói magyar nagykövetség épületével szemközti oldalon felállított ’56-os emlékmű avatási ünnepségén, és tárgyal Beata Szydlo lengyel kormányfővel.