2017. december 14., csütörtök, Szilárda napja
Külföld
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/kulfold/kovacs-zoltan-tagallamok-kozotti-egyetertesre-kell-felepiteni-az-eu-jovojet-2547976/

Kovács Zoltán: a tagállamok közötti egyetértésre kell felépíteni az EU jövőjét

MTI
A különösen Európa nyugati részéről érkező „kinyilatkoztatások és tanítások” helyett a tagállamok közötti egyetértésre kell felépíteni az Európai Unió jövőjét – hangsúlyozta Kovács Zoltán kormányszóvivő csütörtökön Berlinben egy nemzetközi tanácskozáson.
  • A különösen Európa nyugati részéről érkező „kinyilatkoztatások és tanítások” helyett a tagállamok közötti egyetértésre kell felépíteni az Európai Unió jövőjét
  • Újra ki kell jelölni a határvonalat a tagállami szuverenitás és az uniós intézmények hatásköre között
  • Kovács Zoltán kiemelte, hogy a kormány számított az Európai Bizottság lépésére, és kitart álláspontja mellett
  • Soros György tevékenysége is jelzi, hogy soha nem volt még nagyobb szükség a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságának biztosítására

A brit Királyi Külügyi Intézet – londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House – és a Kieli Egyetem Biztonságpolitikai Intézetének (ISPK) konferenciáján kifejtette, hogy nem kell „előre rohanni”, előbb higgadtan át kell tekinteni az uniós integráció működését és eddigi eredményeit, majd körültekintően, az egyes országok és térségek eltérő „örökségét” figyelembe véve kell kialakítani az EU további fejlesztésének útját.

Kovács Zoltán hozzátette,

hogy külön kell választani azokat az ügyeket, amelyekben a tagállamok hajlandóak együttműködésük további erősítésére, és újra ki kell jelölni a határvonalat a tagállami szuverenitás és az uniós intézmények hatásköre között.

Hozzájárulást adhat a közös gondolkodáshoz az utóbbi hét év magyar tapasztalata, miszerint egy tagállam sokkal rugalmasabban és hatékonyabban birkózhat meg a kihívásokkal, mint az uniós intézmények, „a távoli, arctalan bürokrácia” – emelte ki Kovács Zoltán.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Kovács Zoltán kormányszóvivõ Berlinben is az uniós tagállamok közötti egyetértést szorgalmazta

Mint mondta, a Baltikumtól a Nyugat-Balkánig húzódó övezetben kibontakozott folyamatok fontos tanulsága, hogy csupán intézményi átalakításokkal és szabályok átvételével nem oldható meg minden gond, tudomásul kell venni, hogy a régió más örökséggel érkezett az EU-ba és más helyzetben van, mint a korábban csatlakozott országok.

Ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy a közép-európai térség lakossága és kormányai elkötelezetten EU-pártiak, ami nem áll ellentétben azzal, hogy egyes ügyekben, köztük igen fontos kérdésekben „nem osztják Brüsszel vízióját”.

A kormányszóvivő a tanácskozás után német újságírókkal tartott háttérbeszélgetésen vett részt, amelyen többek között azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a bírósági szakaszba lépett a civil törvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás és a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás.

Kovács Zoltán kiemelte, hogy a kormány számított az Európai Bizottság lépésére, és kitart álláspontja mellett.

A menekültkvótákról többek között elmondta, hogy a rendszer nem csupán ésszerűtlen és kivitelezhetetlen, hanem a nemzeti szuverenitást is érinti, Magyarország pedig nem hajlandó lemondani arról a jogáról, hogy önállóan döntsön arról, ki élhet az országban. Hozzátette, hogy Magyarország jóval több menekültet fogadott be önként, mint amennyit a kvótarendszer alapján kellett volna, és az ellenkező tartalmú állításokkal szemben igen sokat tesz a válságövezetekben élő, segítségre szoruló közösségekért.

Azzal kapcsolatban, hogy a kvótákat nem csak az Európai Bíróság elé állított tagállamok nem tartják be, megjegyezte, hogy tartózkodni kellene a kettős mérce használatától.

A civil törvénnyel kapcsolatban aláhúzta:

Soros György tevékenysége is jelzi, hogy soha nem volt még nagyobb szükség a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságának biztosítására.

A felsőoktatási törvény módosításáról szólva kiemelte, hogy valamennyi felsőoktatási intézménynek be kell tartania a jogszabályi előírásokat, így a Közép-európai Egyetemnek (CEU) is.

Kovács Zoltánt kérdezték egyebek között Emmanuel Macron francia államfő EU-s reformelképzeléseiről is, amelyekkel kapcsolatban aláhúzta, hogy egyetlen egy tervről van szó, és van még további 27 EU-tagország. Jelezte, hogy a visegrádi országcsoport (V4) részéről is várhatóak az EU jövőjéről szóló elképzelések, amelyekről egy konferencián tárgyalnak majd 2018 elején, a magyar V4-elnökség programjának keretében.

Kiemelt

Boldogságügyi miniszter

Időről időre megjelennek boldogságindexek, amelyek a különböző országok közt állítanak fel rangsort, hogy hol boldogabbak, hol szomorúbbak az emberek. Mi ez utóbbiak közt szereplünk.

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!